
A Budai-hegyek felé nézve az egyik meghatározó tájképi elem – a Meszes-hegy mellett –, a hegység legszélső eleme, a Zajnát kettős csúcsa.
A környékbeli települések „népnyelvében” a mai napig élő elnevezései – például a Hajnál, Ajnát –, is arra utalnak, hogy ezen a hegyen állott egykor az Aynard-nemzetség vára.
Ezt a levéltári emlékek, valamint a kutatások is alátámasztják. A helyszín stratégiailag ideális; innen ellenőrizhetők a Buda–Esztergom–Fehérvár háromszög fontos útvonalai, jó a rálátás a Pilisi-, a Zsámbéki-medencére és a Gerecse vonulataira.
Az Aynard-nemzetség III. Béla király francia származású feleségének kíséreteként került az országba a XII. század második felében. Perbál és Zsámbék környékén voltak jelentős birtokaik. Ők építették többek közt a zsámbéki Premontrei kolostort (Romtemplom) is.
A vár eleinte valószínűleg csak föld-, illetve sáncvár volt, de a tatár támadások hatására kőfallal, kő lakótoronnyal is kibővítették. Az Aynardok, illetve leszármazottjaik a XIII. században fontos szerepet játszottak, de jelentőségük a következő században csökkent.
A nemzetség hanyatlásával párhuzamosan a vár is vesztett jelentőségéből, a XV. század elejére már elhagyottá vált, s így lassan az enyészeté lett. A szájhagyomány azonban még évszázadokon át megőrizte emlékét, melyet ma is ápolnak.
AYNARD VÁRA
Cím: 2074 Perbál
GPS: 47.602888,18.809355
Sárkányfa, bányász és 56-os kopjafa – Tóth Gyula, perbáli fafaragó több alkotása is látható a településen.
BővebbenAz 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján avatták fel az Ófalu főterén található 56-os emlékművet, amely részben...
BővebbenA Zsámbéki-medence régiójának legegységesebben megmaradt pincesora a pátyi.
BővebbenAz út menti kereszteket általában egyéni fogadalom vagy hála miatt állították, ugyanakkor gyakran előfordul, hogy...
Bővebben