Budapesttől alig húsz kilométerre, a Zsámbéki-medence peremén található Budajenő. A település a környék egyik gyöngyszeme, ahol a régi és az új, a falusi hangulat és a városi mentalitás különleges egyveleget, de mégis összhangot teremt.
A medencét nyugaton a Gerecse hegyvonulatai határolják, északon a Budai-hegység 556 méterre magasodó hegycsoportja zárja le a látóhatárt, délen viszont a medence nyitott, a távolban az Etyeki-dombság vonulatai húzódnak.
Nyugatról idelátszik Zsámbék a templomrommal, majd Tök, Perbál községek látképe rajzolódik ki, keleten pedig a közeli Telki házai sorakoznak.
A mai település ősének, Jenőnek a neve 1225-ben fordult elő először írásos forrásban, a régészeti leletek viszont arról árulkodnak, hogy ennél régebbi alapítású. Ezt támasztja alá a Kálvária-hegyen álló régi templom falazata, ennek bizánci stílusjegyei, illetve a gótikus stílus teljes hiánya is. A régi település nem a mainak a helyén, hanem a kápolnahegyi kis templom környékén és a közelében lévő völgyben lehetett. Lakói valószínűleg az apátság béresei voltak. Életük, sorsuk teljesen a telki apátsághoz kötődött.