A legendák szerint István király gyóntatópapjának (Perbelusnak) a nevéből származik e kellemes fekvésű település elnevezése, más források viszont azt mondják, hogy szláv eredetű a neve.
Az bizonyos, hogy első írásos említése 1258-ból való – ekkor még Perbarként.
A néphit szerint itt állt a középkorban a Zsámbékot is birtokló Aynard család vára. Ennek sajnos emléke sem maradt… Elpusztult, mint annyi más középkori település a török idők alatt.
A török kiűzése után a környékbeli településekhez hasonlóan sváb telepesek építették újjá ezt a falut is. A jellegzetesen hosszúkás sváb parasztházak vaskos kőkerítésekkel itt-ott ma is megtalálhatóak.
A késő barokk plébániatemplom mellett, a stációk egyikénél fa szoborkompozíció állít emléket a Németországba kitelepítetteknek.