Telki
Telki ezeréves, a fővárostól nyugatra, a Budai-hegység déli lankáin, a Zsámbéki-medence keleti peremén fekvő festői település. Egykor a Szent István tiszteletére alapított bencés apátság birtokolta, nevét pedig onnan kapta, hogy az Árpád-házi királyok telkén épült.
Első okleveles említése 1198-ból származik, és bár e dokumentum adatai szerint a monostor akkor már csaknem 100 éves lehetett, a település korát ettől az időponttól számítják.
A környező falvakhoz hasonlóan Telki is elpusztult a török uralom alatt, az apátok elmenekültek, a lakosság az erdőben rejtőzött el. Az elnéptelenedett birtok a hódoltság után újraszerveződött és 1700-ban Lipót király a bécsi skót bencések kezébe adta az apátságot. A 18. századtól kezdődően Mária-Terézia németeket telepíttetett a területre, akik hozzáértése és szorgalma révén virágzásnak indult a vidék. Az 1739-es pestisjárvány sok áldozatot követelt itt is, ennek állít emléket az emlékkereszt, amely a hagyomány szerint az egykori bencés apátság helyén áll.
A II. világháborút követően a német származású lakosság 90 százalékát kitelepítették, helyükre erdélyi székely magyarok kerültek.
