Biatorbágy

Biatorbágy Pest vármegye nyugati részén, Fejér megyével határos területén helyezkedik el. Északról Páty és Budakeszi, keletről Budaörs és Törökbálint, délkeletről Sóskút, délről a Fejér megyei Etyek, nyugatról Herceghalom települések határolják.

Biatorbágy az egykor különálló északi Torbágy és déli Bia településrészek összevonásával jött létre 1966-ban. Írott története azonban időben jóval korábban kezdődik, mivel a két település először egy 1192-es birtokösszeírásban szerepel „Torbágyerdő” és „Biua föld” néven.

A dombokkal tarkított település és környéke már az őskorban is lakott volt, ezt bizonyítják a réz- és bronzkorból származó leletek, de avar sírokat is feltártak itt a régészek.

A mai várost alkotó két hajdani falu magját az egykori templomok maradványai jelzik. Bián a református temetőben található Szent Kereszt-kápolna romjai, Torbágyon pedig a katolikus templom szentélyének gótikus záródása. Torbágy az országút mentén, egyutcás, míg Bia az észak–déli irányú völgyben két párhuzamos utcából álló település volt. 

A két falu a török hódoltság alatt elnéptelenedett, a megszállás után a középkori települések helyén települt újra a 17. illetve a 18. századtól. Torbágyot német nemzetiségűekkel telepítették be, míg Bia magyar faluként élt tovább, más nemzetiségűek a környékbeli falvakból költöztek ide.

A település közigazgatási vezető szerepét igazolja, hogy Bia a XIX. század közepétől 1935-ig a 16 községből, 41 ezer lakosból álló járás székhelye volt, élénk forgalmú helynek számított, tele mintagazdaságokkal, kisiparosokkal. 1946-ban a német származású lakosság nagy részét Németországba kitelepítették, helyükre a Kárpát-medence több tájáról érkeztek magyar nyelvű lakosok.

Az 1800-as években még különálló Biára és Torbágyra jelentős hatást tett a völgyhíd megépítése. A vasút korszerűsítésével megépült a második völgyhíd is 1898-ban. A viaduktokat egy 120–140 m széles, illetve egy 20–25 m magasságú völgy áthidalásaként építettek meg, melyek Biatorbágy jelképévé, és egyúttal az 1931. szeptember 12-én történt terrorcselekmény színhelyévé váltak. Az azóta funkciójukat vesztett hidak vasúttörténeti emlékek, jelenleg helyi védelem alatt állnak.


2072 - Zsámbék, 
Szent István tér 3. • +36 30 649 8899 • info@zsambekinfo.hu