A Sándor-udvart hivatalos elnevezéséig csak Négyszögnek hívták a helyiek.
A 19. századi adatok szerint 388 cseléd volt Herceghalomban. Otthonaik négyszög alakban helyezkedtek el: a nyolc lakásban négy–négy család élt. A házsorok végén csőszök, béresgazdák, pajtamesterek laktak. Közös konyha állt a családok rendelkezésére: a négy sarokban téglából rakott tűzhely volt, középen egy kemence, ahol a kenyeret sütötték. Ebből a közös konyhából nyíltak a szobák, ahol szintén volt egy rakott tűzhely. Egy szobában általában két generáció lakott.
A Négyszög magtár felőli részén élt az intéző, az ő lakása volt az egyetlen padlós ház.
Az udvarban egy kút látta el a családokat ivóvízzel, a Négyszögön kívül pedig egy másik kút állt, amelynek a vizét mosásra használták. Az intézői lakásból lett később a gazdaság első irodaháza, a többiből szolgálati lakásokat alakítottak ki. 1954-ben vezették be a villanyt, 1968-tól a vizet, a további közművesítés csak a rendszerváltás után valósult meg.
1989-ben az udvar közepére állították fel a garázsokat, ugyanis nem volt tárolóhely a fűtőanyagnak, illetve az autóknak.
A lakásokat 1990–91 ben vásárolhatták meg az ott élők.
Cím: 2053 Herceghalom, Sándor udvar
GPS: 47.502747, 18.753064
Tök műemlékei közé tartozik a falu közepén, támfallal körülvett terepen épült református templom.
BővebbenA kút épülete a XIX. század első felében épült klasszicista stílusban. A Magyar-kút biztosította az ivóvizet az emberek és...
BővebbenAz 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján avatták fel az Ófalu főterén található 56-os emlékművet, amely részben...
Bővebben