Zsámbék-Medence

Indulási pont: Tourinform iroda

Séta hossza: 4km

Időtartam: 2 óra

 A másik lehetőség a piac parkolója, a Zichy Miklós téren. Ingyenesen és korlátlan ideig itt hagyhatjuk autónkat. A parkolóból már látszik a Tourinform iroda épülete.

Távolsági busszal érkezve a „Zsámbék, buszforduló” megállóhelyen kell leszállni. Innen a Szent István tér mindössze 30 méterre van. Sétáljunk át a téren, és forduljunk balra az Akadémia utcába, ahol már meg is látjuk a Tourinform iroda portálját, sétánk kiindulópontját.

Indulás előtt: 

A szintkülönbség a teljes séta alatt 140m. Az útvonal babakocsival nem járható. Vegyük figyelembe, hogy fent szinte mindig fúj a szél. 

Az irodától induljunk el a Romtemplom irányába. Elhaladunk a Zárdakert mellett, majd kiérünk a Táncsics Mihály utcára. A Török-kúttal szemben az Erzsébet-lépcső visz fel a Pálos utcára, ahol balra fordulva rövid sétával megpillantjuk a Szent Ferenc-kutat, attól jobbra pedig a romtemplomot. 

1. Erzsébet-lépcső

A lépcső mentén található „stációkat” Melocco Miklós szobrászművész készítette.

Az alkotás az Árpád-házi Szent Erzsébet Alapítvány felkérésére a Zsámbéki Önkormányzat támogatásával készült. Mindegyik stációban egy-egy dombormű látható, amelyek Erzsébet csodatételeit jelenítik meg. Lentről fölfelé haladva: „Az ének csodája az esőben”, A „rózsák csodája”, és „A gyógyítás csodája”. 

Árpád-házi Szent Erzsébet a lelki nemesség, az irgalmasság, a jótékonyság jelképe. 1207-ben született Sárospatakon. II. András és Gerániai Gertrúd gyermekeként és nagyon fiatalon, 25 évesen halt meg. Bátyja IV. Béla néven lett magyar király. 

Életét az elesetteken, a szegényeken való segítés kísérte. Az éhínségek enyhítésére kinyittatta várának éléstárait. Kórházat, árvaházat építtetett. A három stációban a róla szóló legendák közül a legismertebb hármat jelenítette meg Melocco Miklós.

2. Romtemplom

Zsámbék ikonikus templomromja. Az 1050-es években már kőtemplom állt itt. 1186-ban III. Béla király első felesége halála után újra nősült és a felesége kíséretében érkező, egyébként is gazdag Aynard lovagnak ajándékozta Zsámbékot és környékét. E család jelentős támogatásával épült a premontrei rend 38m hosszú és 24m széles háromhajós szerzetesrendi bazilikája és kolostora. 

1220-1234 között épült késő román és kora gótikus stílusban. A stílusjegyek változása jól követhető a toronyablakok szerkezetén, amely fölfelé egyre könnyedebb lesz, ahogy az évek során épült. Befejezése valószínűleg a tatárjárás utánra tehető. Népesnek számító szerzetesi rend élt itt 20 fővel!

1475-ben a premontrei rend hanyatlása miatt Mátyás király– pápai engedéllyel - a pálosoknak adományozta a bazilikát. 

1541-ben, amikor a szultán emberei Budát elfoglalták, a pálos szerzetesek elmenekültek Zsámbékról és magára hagyták a templomot. A törökök megkímélték, de erődítményként használták. Kivonulásuk után visszaköltöztek a szerzetesek.

Több, mint 500 évig teljes épségében állt és használatban volt. 1763. június 28-án, a Richter-skála szerinti 6,3-es komáromi földrengés súlyosan megrongálta. Nem állították helyre, mert már megvolt a római katolikus templom a Petőfi utcában. Rossz megközelíthetősége miatt a hívek inkább oda jártak imádkozni. 

Nem az idők viszontagságai, hanem a kapzsiság juttatta mai állapotába. Előbb burkolóköveit bontották le és használták fel a környékbeli házak építésére, majd ledöntötték az északi mellékhajót és a főhajó északi oldalát és a köveket Budára szállították eladásra. A restaurálási munkálatokat több, mint 100 évvel később 1889-ben kezdték el. Csak arra volt elegendő pénz, hogy az alapokat megerősítsék és ezzel a templomot az összeomlástól megmentsék. 

A II. világháborúban a torony két találatot kapott, amit 1946-ban helyreállítottak. 

2023 decemberében elfogadták a bazilika rekonstrukciós pályázatát és ezzel eldőlt, hogy a templom liturgiai funkciókat lát majd el, valamint látogatóközpontot és konferenciatermet is terveztek hozzá. Teljes egészében újjáépítik. Az ikonikus épület meg fog szűnni rom mivoltában. 

3.Rácváros utcai pincesor

A temetőt balkéz felől elhagyva a Rácváros utcába jutunk, ahol balra fordulunk.

Felkaptatva a dombon a temető oldalában takaros kis házsor van. Ezek a szorosan illeszkedő házak az egykori Rácvárosi pincesor helyén épültek, ahol pincékben és présházakban mérték a jó zsámbéki borokat. A pincék sorsát az 1946-os kitelepítések pecsételték meg. Zsámbékról 3700 svábot deportáltak Németországba, az itt élők 95%-át. Az Alföldről érkezett új telepesek nem voltak járatosak a borászatban és a pincék pusztulásra lettek ítélve. A területrehabilitáció során lakóterületté alakították. 

Elhaladva a házak előtt a Szent Norbert tanösvényhez érünk, mely jó kis kaptatóval felvisz a Nyakas-tetőre. A további irányt egy „Nyakas” feliratú tábla jelzi.

1. Szent Norbert tanösvény

A Premontrei Női Kanonokrend létesítette 2011-ben. 1,5km hosszú. Betekintést nyújt a Nyakas földtani, állat- és növénytani érdekességeibe. A tanösvényen két helyen találunk ismertető táblákat.

A Nyakas a Gerecse-hegység legkeletibb vonulata. Hegytömbje a zsámbéki medencét nyugati irányból szinte körbe veszi. Vonulata Tököt is érintve egészen Perbálig húzódik, hatszáz hektár kiterjedéssel. 

Mintegy 13 millió éve a Szarmata tenger hullámzott ezen a területen. Vize azonban lassan elzáródott a világtengerektől. Elpárolgásával a mészvázú élőlényekből alakult ki az évmilliók során a Nyakast is alkotó szarmata mészkő. 

A mészkövet vastag lösztakaró fedi. A magasabb löszfalakban gyurgyalagok fészkelnek. Jellegzetes tájképi forma a löszmélyút, amely a víz pusztításával jön létre. Utunk elején egy Y alakú elágazásnál jól látható ez a jellegzetesség.

4. Fakereszt

Felérve jobbra látjuk a fakeresztet, amelynek lábától csodálatos panoráma tárul elénk. 

Több mint száz madárfajt figyeltek meg és 300-nál több növényfaj előfordulását igazolták ezen a területen; számos védett és fokozottan védett fajjal, csak néhányat említve: ibolya, hóvirág, erdei szamóca. Tavasszal sárgán virít a hérics, nyár elején pedig árvalányhaj mezők lengedeznek. Védendő növényvilágát komolyan veszélyezteti a tájidegen feketefenyő és a bálványfa elterjedése. 

Az 1700-as évek első felében Zsámbékra telepített svábok kezdték meg az itteni erdők fáinak kitermelését eladásra, ill. tűzifának. A fakitermelés következménye lett a fokozott talajerózió. Az 1920-as években az erózióvédelem visszafogására a hegy peremére fekete fenyőket telepítettek. Az elszóródó magokból kikelt további egyedek intenzív elterjedése egyre inkább kiszorítja az őshonos növényzetet.

A bálványfa a 19. században került be, szinte mindent tűrő magas növésű gyomfa, melyet még kiirtani is nehéz. Gyökérsarjról és magszórással is szaporodik. Könnyű összekeverni az ecetfával, ami viszont díszfa, kistermetű és ősszel szép rozsdabarna levelei vannak.

A Nyakas-tetőn főleg a szárazságkedvelő állatfajok gyakoriak. Gazdag a lepkefauna.

Kétéltűek közül a száraz élőhelyek miatt csak kevés faj fordul itt elő, főleg zöld varangyok és zöld levelibékák; a hüllők viszont nagy faj- és egyedszámban élnek itt; leggyakoribb fajuk a zöld gyík. 

A területen megfigyelt madárfajok száma mintegy százra tehető. A fülesbagoly a Zichy-kastély udvarának fáin ősszel csoportosan látható. 

Különlegessége a helynek az óriás-keresztespók, amely 2,5 cm-es testszélességével a Kárpát-medence legnagyobb pókféléje. 

Induljunk el balra a fennsíkon (D-DNy) és 200m után már a kőkereszt lábától gyönyörködhetünk a panorámában. 

5. Kőkereszt

A látványt elcsúfító kőbánya a bizonyítéka, hogy a hegytömböt jól faragható mészkő alkotja. A 20. század közepéig bányászták. A Zsámbékon kitermelt építőköveket sok helyi és környékbeli épülethez használták, de még Budapestre is szállítottak belőle. A hegy lejtőin a sváb lakosság már a 18. századtól fejlett szőlő- és borkultúrát honosított meg. 

Induljunk el háttal a keresztnek. Kb. 50 m múlva keresztezi utunkat a „sárga vonal” turistajelzés. Forduljunk balra és kövessük a jelet. Visszavisz egészen a Romtemplomig, ahonnan a Hegyalja úton lefelé haladva elérkezünk a Zichy-kastélyig. Innen a Mányi úton visszajutunk a Zichy-térre és a Tourinform iroda elé, ahonnan sétánkat kezdtük.

6. Zichy-Kastély

Kr. u.. 1100 körül földvár állt a kastély helyén, melynek helyére a Franciaországból érkezett Aynard lovag először udvarházat, majd kővárat épített. 

1398-ban Maróthy János macsói bán kapta meg a várat és vele az uradalmat Zsigmond királytól. 

1490-ben Mátyás király törvénytelen fiának Corvin Mátyásnak adományozta, aki 1504-ben adósságai fejében az egri érseknek adta el. 

1496-ban a pestisjárvány miatt II. Ulászló király a királyi jelképekkel és udvartartásával a várba költözött. 

1541-ben elfoglalták a törökök.

1689-ben gróf Zichy István kapta meg a királytól. Fia Zichy Péter az 1710-es években leromboltatta a várat és helyén felépíttette a kora barokk várkastélyt. 

1904-ben a Keresztes Nővérek kapták meg azzal a feltétellel, hogy elemi és polgári leányiskolát működtetnek benne. 1906-ban meg is indították az oktatást. Azóta az épület valamilyen formában mindig az oktatás célját szolgálja. Ma a Keresztelő Szent János Iskolaközpontnak ad helyet, nyaranta pedig udavrán a „Zsámbéki nyári színház” előadásait tartják. Nem látogatható.

7. Hullámerdő

8. Mészkőbarlang

9. Óriások lépcsője

10. Kilátóhely Anyácsapuszta felé