Zsámbék-Medence

Indulási pont: Kálmán cukrászda (Mányi út)

Séta hossza: 5 km

Időtartam: 2,5 óra

A távolsági buszok az Etyeki-utcai „Buszforduló” megállóhelyen állnak meg. 

A Művelődési Ház előtt elhaladva az Etyeki utca folytatásában a Mányi útra jutunk. A balkanyar után az első utcán jobbra kell bemennünk, hogy a Kálmán cukrászda elé érjünk. 

1. Trianoni emlékpark és a Zichy-kastély

Városi sétánk egy történelmi emlékhellyel kezdődik. Sétáljunk át a cukrászdával szembeni parkba. 

A kopjafát és a székelykaput Zsámbék és erdélyi testvérvárosa Szentpálhomoród állította Trianon 100. évfordulójára. Utóbbin egy Vass Albert idézet olvasható. Ugyanerre az alkalomra egy harang is készült. A fölé emelt haranglábat 2022-ben szentelték fel. 

A Trianoni Emkékművet, amely egy kettős fakereszt 2010-ben állította a Zsámbéki Hagyományőrző Baráti kör, a Mátyás Íjászai Egyesület, és Zsámbék Önkormányzata. Mellette Babits Mihálytól olvashatunk egy szép versrészletet. A fakereszt tövében egy elkerített, a történelmi Magyarország térképét megformázó virágágyás helyezkedik el.

A tér monumentális épülete a Zichy-kastély, mely Zsámbékkal együtt az évszázadok során sokszor cserélt gazdát. Hol a koronához tartozott, hol a király valamelyik hű alattvalója kapta meg jutalmul. 

I.sz. 1100 körül földvár állt itt, melynek helyére a Franciaországból érkezett Aynard lovag először udvarházat, majd kővárat épített. Majd háromszáz évig volt a család birtokban.

1398-ban Maróthy János macsói bán kapta meg a várat és vele az uradalmat Zsigmond királytól. 

1490-ben Mátyás király törvénytelen fiának Corvin Mátyásnak adományozta, aki 1504-ben adósságai fejében az egri érseknek adta el. 

1496-ban Budán kitört a pestisjárvány és II. Ulászló király udvartartásával Zsámbékra, a várba költözött. 

1541-ben elfoglalták a törökök és végvárrá alakították. 

1686-ban Bottyán János – a későbbi Vak Bottyán – a Fehérvárról Budára igyekvő törökök egy nagyobb lovascsapatát verte szét itt. Jutalmul 3 évig ő lett a vár kapitánya.

1689-ben gróf Zichy István kapta meg a királytól. Fia Zichy Péter az 1710-es években leromboltatta a várat és helyén felépíttette a kora barokk várkastélyt. Kápolnája sokáig a zsámbékiak miséző helye volt. Egészen az 1737-39-es nagy pestisjárványig, amely után megépült a katolikus templom. 

1766-tól ismét a koronáé lett, de nem használták semmire. El is akarták bontani, de végül Zsámbék vette meg. Ők sem tudták lakhatóvá tenni, így magtár, raktár volt benne toronyabalakait befalazták, sőt a XIX. sz. végére egyik tornya leomlott. 

Végül 1904-ben a Keresztes Nővérek kapták meg azzal a feltétellel, hogy elemi és polgári leányiskolát működtetnek benne. 1906-ban meg is indították az oktatást. Azóta az épület valamilyen formában mindig oktatási célokat szolgál.

1929-ben Tanítóképző kezdett működni benne, de 1948-ban megszakadt a képzés folyamata. Az épületben Mezőgazdasági Akadémia, termelőszövetkezeti vezetőképző, később felsőfokú mezőgazdasági technikum, majd a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Üzemmérnöki Kara működött.

1977 szeptemberében engedélyezte az Oktatási Minisztérium a Pest megyében évek óta tapasztalható pedagógushiány enyhítésére, hogy Zsámbékon az Esztergomi Tanítóképző Főiskolának kihelyezett tagozata létesüljön. Gyakorlóhelyként általános iskolát is alapítottak itt. 

Egy felújítás során 2003-ban az épület tetőszerkezetének 50%-a leégett. Ekkor a Főiskola Vácra költözött. A több évig tartó helyreállítási munkák után 1993-tól a Keresztelő Szent János Iskolaközpont kapott benne helyet.

2. Sambucus

A kastélyt a hátunk mögött és a cukrászdát balkéz felől elhagyva a régi Szomori úton 200 m múlva elérkezünk a Zsámbék nevét viselő emlékfához. 

Zsámbék neve bizonyítottan visszavezethető a sambucus (bodza) latin szóra. A „sambucus nigra” vagy fekete bodza első írásos említése egybeesik a premontrei szerzetesek 1220 körüli megjelenésével Zsámbékon. Az előttünk álló ősöreg eperfa attól különleges, hogy belőle a természet furcsaságainak köszönhetően bodzafa nyílik és virágzik tavasszal. Az öreg fa táplálja a fiatal bodzát. Törzskerülete 130 cm-es magasságban 201 cm, 186 cm magasságban az évszázados visszavágásoknak köszönhetően már 352 cm törzskerülettel rendelkezik. A mellette levő emlékkövön találjuk Lackfi János, Zsámbékon élő kortárs magyar költő versét a bodza és Zsámbék összefonódásáról.

3. Oroszlános ház

Sétáljunk vissza a cukrászda elé és induljunk el a Mányi úton Zsámbék központja felé. 

A kis benzinkút mellett, a Bicskei utca sarkán áll az „oroszlános ház”. 

Nagyon régi sváb ház. 1988-ban újították fel. Oroszlánfejes dombormű díszíti. Az oroszlánfej mellett két oldalon egy-egy állat van. A jobb oldali egy menyét, a bal oldali (nagyon lekopott) egy vidra lehet. A ház nem látogatható.

4. Szent Vendel népi lakóház

A bicskei utca 12. szám alatt található Zsámbék legrégebbi épülete a Szent Vendel népi lakóház és tájház.

Nevét a homlokzatán látható domborműről kapta. Szent Vendelt, a pásztorok védőszentjét ábrázolja.

1712 körül jöttek az első telepesek Zsámbékra a törökök elvonulás után. A törökuralom és az azt követő nagy pestisjárvány miatt Zsámbék lakossága komolyan megtizedelődött. A Zichy család sváb és frank telepeseket hozott ide egészen az 1700-as évek közepe-végéig. 

Az épületet az 1740-es években Melchior Keller gazdag sváb állattenyésztő építtette, aki az első betelepítési hullámmal érkezett Zsámbékra. Jómódú lett hamar, a dombormű is gazdagságának bizonyítéka, mert ez akkoriban nagyon drága volt. A Zichy család udvari építésze Bebó Károly készítette, aki a zsámbéki római katolikus templom oltárát is megalkotta és a Budai Várban is dolgozott. 

Miért épp Szent Vendel?

Szent Vendel skót herceg volt (törzsi vezér fia), akit apja büntetésből a juhok őrzésével bízott meg, mert papi hivatást akart választani. Írástudó volt, a kereszténység tana volt mindennapos olvasmánya. Remete életet élt, a pásztorok védőszentje.

Melchior Keller is állattartó volt, vallásos ember, aki hitte, hogy Szent Vendel megvédi a jószágot a betegségektől és a rontástól.

Az egész falunak jót akart, úgy gondolta, hogy ezzel kiterjeszti a védelmet az utcán, a háza előtt elhaladó, a legelőre hajtott valamennyi állatra.

Melchior Keller olyan vidékről érkezett, ahol komoly kultusz övezi Szent Vendelt. Az óhazában a templomot is Szent Vendel tiszteletére szentelték fel.

A házat 1945 tavaszán a visszavonuló németek lebombázták, hátsó része megrongálódott. 

Az 1946-os kitelepítések után egy Kisújszállásról érkezett magyar család kapta meg a romos házat, és a tulajdonukban volt a 80-as évekig. (Ekkor a település megvásárolta tőlük helytörténeti kiállítás céljára.) A család rendbe hozta a konyhát és a tisztaszobát, majd amikor már jobban ment, a mellette levő telken építettek egy új házat és a régit csak gazdasági épületnek használták. A tájház sokáig pusztulásra volt ítélve.

A városban lakó svábok kezdeményezése és a városvezetés kellett ahhoz, hogy a romos épületben észrevegyék a műemléki kincset és összefogással, civil kezdeményezésre 1993-ban nyílt meg a felújított épület. 

Az eredetileg 4 osztatú (tisztaszoba + szabadkéményes konyha + lakószoba + istálló) épületből jelenleg 3 helyiség látható (tisztaszoba + szabadkéményes konyha + lakószoba). A helytörténeti gyűjtemény a sváb népi építészet és életmód emlékeit őrzi, különleges, kézzel festett sváb bútorokat, használati eszközöket és viseleteket mutat be.

A helytörténeti kiállítás részei a tisztaszoba, a szabadkéményes konyha és a 2020. október 11-én megnyílt Szekrénymesék című tematikus kiállítás.

A ház telefonos egyeztetés alapján látogatható és idegenvezetés is kérhető.

tel: 06 23 340 694

5. Kálvária-domb és Pestis kápolna 

A Bicskei utcán tovább sétálva a dombon a Csillagerdőhöz jutunk. A Csillagerdőnek már csak a neve utal arra, hogy itt évszázadokkal ezelőtt erdő volt. 

A Bicskei utcáról az Y elágazásnál válasszuk a bal oldali Barackos utcát, amely a Gyurgyalag utcán át a Kálvária utcára vezet. A második sarkon balra fordulva jutunk el a Kálváriára, ahonnan csodálatos panoráma nyílik az egész Zsámbéki-medencére. Ellátni egészen a Budai-hegyekig.

A domborműves stációkat és a dombtetőn álló kereszteket az 1800-as évek első felében állították Az akkor még erdős területen. 2022-ben a stációoszlopokba új képek kerültek. Ezek átadására, felszentelésére még abban az évben húsvétkor sor került.

A Kálváriát a domb alján elhagyva újra elérjük a Kálvária utcát. A kanyarban térjünk rá a földútra, 400 m-re a Kálvária utcától megérkezünk a Paolai Szent Ferencről elnevezett Pestis kápolnához.

1737 és 39 között Zsámbékon olyan súlyos pestisjárvány pusztított, hogy 828-an haltak bele. Köztük Mária Jozefa, Zichy Miklós egyetlen lánya. Az elhunytak emlékére 1740-ben a Zichy család emeltette a szép barokk kápolnát. Az épületet a 90-es évek elején kívülről renoválták, de belül dísztelen.

Paolai Szent Ferenc itáliai ferences rendi szerzetes, a „legkisebbek (minimi) rendjének” megalapítója. 1461-ben született, 15 éves korától élt remeteként családjuk paolai birtokán egy barlangban. Szigorú, aszketikus életet élt, ami olyannyira példaként szolgált, hogy később tanítványok szegődtek mellé. Számos legenda szereplője, pl. 1483-ban állítólag száraz lábbal kelt át a Messinai-szoroson, kabátját vitorlaként használva. Minden csodánál nagyobb hatással volt azonban környezetére személye és életmódja. Ahol csak tehette a szenvedő embereket segítette. Betegeket gyógyított és halottakat támasztott életre. Minden testvérhez figyelmes volt, a közösséget, mint mindenki szolgája, lelkileg és emberileg ápolta.1507-ben halt meg és már 1519-ben a szentek sorába emelték.