Zsámbék-Medence

Indulási pont: Piactér (Díszkút)

Séta hossza: 4 km

Időtartam (borkostoló nélkül): 1,5 óra

A távolsági buszok az Etyeki-utcai „Buszforduló” megállóhelyen állnak meg. A Művelődési Ház mellett elhaladva balra kijutunk a Szent István térre. A téren átsétálva Balra az Akadémia utcába fordulunk ennek végében 6-7 lépcső vezet fel az indulási ponthoz.

1. Díszkút

A Tenyeréből ivó ifjú szobrát a hozzá tartozó vízmedencét és díszlépcsőt Melokkó Miklós Zsámbékon élő szobrász tervei alapján Benke Zoltán és Szénási József kőfaragók készítették. A szobor elkészítésére gyűjtést is rendeztek Zsámbékon. A lakossági adományok mellett a fő donátor Karai Csaba, az ALEX Kft tulajdonosa volt. A szobor Zsámbék 2009-es várossá avatására készült, azóta díszíti a piacteret. 

2. Immakuláta szobor

Sétáljunk le újra a lépcsőn és forduljunk jobbra. Az Immaculáta szobor, vagy Pestis Emlékmű mintegy 50m-re egy zárt kertben található. A kertkapu nincs zárva, nyugodtan betérhetünk, hogy közelebbről is megnézzük. 

1737-39-ben a nagy pestisjárványnak 828 zsámbéki esett áldozatul, a lakosság 1/3-a. Többek között Mária Jozefa, Zichhy Miklós egyetlen lánya is. Részben az ő emlékére emeltette Zichy Miklós még a járvány idején. Ilyen hálaadó szobrokat általában a járvány elmúltával szoktak állítani, a kivételes időpontnak azonban megvolt az oka. Az 1730-as években csak a Zichy kastély kápolnájába járhattak imádkozni a hívek, amely egyrészt ekkorra már kicsinek bizonyult, másrészt a járványos időkben nem volt célszerű sok embernek zárt helyen összegyűlni. A kastély előtt nagy beépítetlen tér volt, annak közepére került a szobor és attól kezdve itt imádkoztak és miséztek a járvány idején a hívők. Körbeépítésére a XIX. sz. végén került sor, amikor a falunak már 3500-nál is több lakosa volt és úgy döntöttek, hogy a teret felosztják és egy négyszög alapú házcsoportot alakítanak ki. Ekkor épültek az Akadémia utca és a Mányi út közötti polgárházak.

A pillér homlok oldalán a Zichy család címere látható. A tetején álló Szűz Mária – az Immaculata –  szobor már hiányzik. Az emlékművön egykor található szobrokból csak Szent Rókus szobra maradt meg.

Szent Rókus (Roch): csodatévő ferences rendi szerzetes. Általában a pestisből gyógyulók védőszentjének tekintik. 

Születésének dátuma bizonytalan. Montpellier-ben született idős szülők gyermekeként mellén piros kereszttel. Örökségét pénzzé tette és ispotályok építésére, betegek ápolására fordította. Az 1368-as nagy pestisjárványban beteget ápolt utcákon, ispotályban emberfeletti erőfeszítéssel. Ő is megkapta a pestist. Ekkor a város melletti erdőben egy barlangban húzódott meg és a legenda szerint egy vadászkutya (farkas?) látta el élelemmel. Meggyógyult és visszatért a városba, ahol kémkedés vádjával börtönbe zárták. Öt év raboskodás után ott is halt meg ismeretlenül 1379-ben.

Nevezetessé az tette, hogy amikor 1414-ben Konstanzban (Németország) ütötte fel a fejét a pestis, egy ottani szerzetes megemlítette, hogy tud a montpellier-i patrónusról. Erre elrendelték, hogy képmását hordozzák végig az utcákon. A dühöngő járvány épp oly hirtelen szűnt meg, ahogy támadt, és Rókus nevét az egész keresztény világ megismerte. A 14-16. századi Dél-Franciaországban és Észak-Spanyolországban sok ház homlokzatára kerültek fel a V. S. R. betűk (Vive Saint Roche - Éljen Szent Rókus!), hogy oltalmazza az ott lakókat a pestistől.

3. Zichy-kastély

Forduljunk meg és gyönyörködjünk a Zichy-kastély látképében. 

A kastélyban a Keresztelő Szent János Iskolaközpont kapott otthont, és a tanítás miatt sajnos nem látogatható. Udvarát azonban a Zsámbéki Nyári Színház előadásai során megnézhetjük.

A kastély Zsámbékkal együtt az évszázadok során sokszor cserélt gazdát. Hol a koronához tartozott, hol a király valamelyik hű alattvalója kapta meg jutalmul. 

Kr. u. 1100 körül földvár állt a kastély helyén, melynek helyére a Franciaországból érkezett Aynard lovag először udvarházat, majd kővárat épített. 

1398-ban Maróthy János macsói bán kapta meg a várat és vele az uradalmat Zsigmond királytól. 

1490-ben Mátyás király törvénytelen fiának Corvin Mátyásnak adományozta, aki 1504-ben adósságai fejében az egri érseknek adta el. 

1496-ban Budán kitört a pestisjárvány és II. Ulászló király udvartartásával Zsámbékra, a várba költözött. 

1541-ben elfoglalták a törökök és végvárrá alakították. 

1686-ban Bottyán János – a későbbi Vak Bottyán – a Fehérvárról Budára igyekvő törökök egy nagyobb lovascsapatát verte szét itt. Ezután 3 évig ő lett a vár kapitánya.

1689-ben gróf Zichy István kapta meg a királytól. Fia Zichy Péter az 1710-es években leromboltatta a várat és helyén felépíttette a kora barokk várkastélyt. Kápolnája sokáig a zsámbékiak miséző helye volt. Egészen a nagy pestisjárványig, amely után megépült a katolikus templom. 

1766-tól ismét a koronáé lett, de nem használták semmire. El is akarták bontani, de végül Zsámbék vette meg. Ők sem tudták lakhatóvá tenni, így magtár, raktár volt benne, toronyabalakait befalazták, sőt a XIX. sz. végére egyik tornya leomlott. 

Végül 1904-ben a Keresztes Nővérek kapták meg azzal a feltétellel, hogy elemi és polgári leányiskolát működtetnek benne. 1906-ban meg is indították az oktatást. Azóta az épület valamilyen formában mindig oktatási célokat szolgál.

1929-ben alapították meg a Tanítóképzőt, de 1948-ban megszakadt a képzés folyamata. Az épületben Mezőgazdasági Akadémia, termelőszövetkezeti vezetőképző, később felsőfokú mezőgazdasági technikum, majd a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Üzemmérnöki Kara működött.

1977 szeptemberében engedélyezte az Oktatási Minisztérium a Pest megyében évek óta tapasztalható pedagógushiány enyhítésére, hogy Zsámbékon az Esztergomi Tanítóképző Főiskolának kihelyezett tagozata létesüljön. Gyakorlóhelyként általános iskolát is alapítottak itt. 

Egy felújítás során 2003-ban az épület tetőszerkezetének 50%-a leégett. Ekkor a Főiskola Vácra költözött. A több évig tartó helyreállítási munkák után 1993-tól a Keresztelő Szent János Iskolaközpont kapott benne helyet.

4. Zárdakert

A Díszkút felé visszasétálva a Tourinform irodától balra találjuk a Zárdakert bejáratát. 

A kert a XIX. sz. végén már létező, szép díszkert volt. A Zárdakert nevet 1908 után kapta, amikor a Keresztes Nővérek megvásárolták, de története az 1700-as évek végére nyúlik vissza, amikor a Zichy-birtok felmérése kapcsán említik a magas kerítéssel körülvett uradalmi kertet egy régi vízgyűjtő csatornával. A 19. sz.végén már rendezett díszkert volt. Korabeli képeslapok tanúsága szerint 1906-ban gondozott, ösvényekkel, tavakkal szabdalt kertben sétálhattak a látogatók. Amikor a Keresztes nővérek megvették, az apácák pihenésére, meditálására szolgált. Később az iskolájukba járó lányoknak is kedvelt pihenőhelye lett. A park közepén egy kettős tó van, ami nagyon hangulatossá teszi a helyet. A tó végében a Táncsics utca felől 1930 körül még egy kis ház állt, benne asztallal és U alakú paddal. A tó felől egy fakerítés védte a lányokat, hogy ne essenek bele a vízbe. A kert négy sarkában szoborfülkék voltak, melyekből mára csak egy maradt meg. A kert támfala pályázati pénzből felújítás alatt van. Eleinte nyitott park volt, de később a rongálások miatt megszüntették a falubeliek szabad bejárását és kulcsra zárták a kertet. Ma ismét mindenki számára nyitott, itt rendezik a Sambucus fesztivál koncertjeit, de a zsámbékiak is szívesen sétálnak át a Magyar utcára az árnyas fák alatt. 

5. Török-kút

A Zárdakertből az Akadémia utcán tovább haladva a Romtemplom irányába kibukkanunk egy térre, amelyen két érdekességet is láthatunk. 

Az első egy 150 évnél is öregebb bálványprés, amellyel egykor Zsámbékon préselték a szőlőt. Zsámbékra a 18. sz-ban betelepített svábok hozták magukkal a szőlő és borkultúrát. Ez a prés csak a köré épített présház elbontása után kerülhetett adományként a Városháza előtti térre. 

A Zichy-kastély mellett már a középkorban is bővízű forrás volt, erre épült a kút. Egészen a legújabb kutatásokig azt hitték, hogy a törökök építették, de 18.-19. századi tárgytöredékeken kívül semmit nem találtak, ami erre utalna. Bár jelenlegi formáját 1893-ban nyerte el, a török idők emlékére továbbra is Török-kút maradt a neve. 

Kétségtelen azonban, hogy a szomszédságában levő egykori török rituális fürdőt ennek a forrásnak a vize táplálta. Zsámbékot 1541-ben foglalták el a szultán katonái és 145 évig uralták. Minaretet, fürdőt, kutat építettek a faluban. A Magyar utca 1-ben működő két kádas rituális fürdőházhoz –  amely melegvízzel, padlófűtéssel és szép csempemozaikokkal is rendelkezett – a vizet Török-kút forrásvizéből nyerték. 

A lakosok a fedetlen kút medencéjéből a vizet korsókkal merítették, majd a család miden tagja ebből ivott, aminek következtében gyakoriak voltak a fertőzések. A diftéria típusú megbetegedések szinte teljesen megszűntek, amikor lefedték a kutat és csak a csövön kifolyó víz alá lehetett tenni a korsót. A felső rész három oldalán sárgaréz csöveken folyt folyamatosan a friss víz. Az alsó részen lehetett mosakodni. Bár nem hőforrás, vize a legkeményebb teleken sem fagyott be, így folyamatosan el tudta látni Zsámbékot ivóvízzel.

A csorgókút egészen az 1960-as évekig adott jó minőségű ivóvizet. 1970-től a helyi műanyagipari szövetkezet vezetéket épített a kúthoz és ipari víznek használta ugyanúgy, mint a tejcsarnok. Az ipari tevékenység elszennyezte a vizet, így ivóvíznek sajnos már nem alkalmas. Ma is működik. A forrásvíz a Zárdakert tavába kerül, ahonnan a Békáspatakba folyik. 

A tér végén kanyarodjunk rá a Rácváros utcára és az első utcán forduljunk be a Jóvilág utcába. Alig néhány méter után balra nyílik a Szőlőhegy utca. Mielőtt letérünk, nézzünk hátra és gyönyörködjünk a Romtemplomban, mely későbbi célállomásunk. Folytassuk utunkat a Szőlőhegy utcán és máris megpillanthatjuk a régi temetőt. 

6. Régi sváb temető

Nagy kőoszlopos kapuval, dróthálóval körbekerített temető van a felső részen. Lejjebb látható az ún. Két kápolnás temető. Annak lezárásakor 1916-ban kezdtek ide temetkezni. 2012-ben közösségi összefogással kitisztították, majd az egyházközség vette kezelésbe. 

A „Két Kápolnás temető” a nevét a területén álló két, neogótikus sírkápolnáról kapta, melyeket a 19.-20. sz. fordulóján emeltek. A XVIII. sz. második felében már temetkeztek ide. Találtak 1788-ból való sírkövet is. 1836-ban lezárták és a szabadságharc hőseit temették itt el. A sírkápolnák mellett Kluka Mihály 1848-as honvéd tizedes sírja található. Kazáron született 1828-ban. Foglalkozására nézve molnárlegény. Ő nem az 1848-49-es harcokban esett el, hanem azokban önkéntesként vett részt és később Zsámbékon halt meg. 

A Kápolnák közül a "Báder kápolna" még áll, de üres, mivel a kommunizmusban feltörték és a csontokat szétdobálták. A kápolnától balra volt a Heller család kápolnája, de az ma már nem látható. Hátfalán, amely 1-1,5m magasságig még áll, megkereshetjük a Heller család nevét.

1895-ben újra megnyitották és 1915-ig ismét ide temetkeztek.

Túlnyomó részt a betelepült németek és svábok kerültek ebbe a temetőbe. A felső részen korábban csak katolikusokat temettek, később összeolvadt a református temetővel. Amikor a Zichy család betelepítette a svábokat, németeket, azok hozták magukkal a reformáció gondolatát, és sok zsámbéki is áttért a protestáns hitre, aminek Zichy Miklós vetett véget és visszakényszerítette a híveket a katolikus egyházba. A következmény az lett, hogy sokan elvándoroltak innen Kölesdre, ahol ma is található egy „Zsámbéki utca”. Később egybefolyt a református és katolikus temetőterület. 

7. Romtemplom és a Déberling Családi pince

Utunkat a Szőlőhegy utcán folytatva ismét a Rácváros utcára jutunk. 

A temető oldalában takaros kis házsor van. Ezek a szorosan illeszkedő házak az egykori Rácvárosi pincesor helyén épültek, ahol pincékben és présházakban mérték a jó zsámbéki borokat. Az 1946-os kitelepítések – amikor 3700 svábot deportáltak Németországba (a zsámbéki svábok 95%-át) –, azonban végett vetettek ennek. A helyükre az Alföldről érkezett telepesek nem voltak járatosak a borászatban és a pincék pusztulásra lettek ítélve. 

A temető előtt elhaladva tárul elénk a maga csodálatosságában a templomrom. 

Zsámbék ikonikus templomromja. Az 1050-es években már kőtemplom állt itt. 1186-ban III. Béla király első felesége halála után újra nősült és a felesége kíséretében érkező, egyébként is gazdag Aynard lovagnak ajándékozta Zsámbékot és környékét. E család jelentős támogatásával épült a premontrei rend 38m hosszú és 24m széles háromhajós szerzetesrendi bazilikája és kolostora. 

1220-1234 között épült késő román és kora gótikus stílusban. A stílusjegyek változása jól követhető a toronyablakok szerkezetén, amely fölfelé egyre könnyedebb lesz, ahogy az évek során épült. Befejezése valószínűleg a tatárjárás utánra tehető. Népesnek számító szerzetesi rend élt itt 20 fővel!

1475-ben a premontrei rend hanyatlása miatt Mátyás király – pápai engedéllyel – a pálosoknak adományozta a bazilikát. 

1541-ben, amikor a szultán emberei Budát elfoglalták, a pálos szerzetesek elmenekültek Zsámbékról és magára hagyták a templomot. A törökök megkímélték, de erődítményként használták. Kivonulásuk után visszaköltöztek a szerzetesek.

Több, mint 500 évig teljes épségében állt és használatban volt. 1763. június 28-án azonban a Richter-skála szerinti 6,3-as komáromi földrengés súlyosan megrongálta. Nem állították helyre, mert már megvolt a római katolikus templom a Petőfi utcában. Rossz megközelíthetősége miatt a hívek inkább oda jártak imádkozni. 

Nem az idők viszontagságai, hanem a kapzsiság juttatta mai állapotába. Előbb burkolóköveit bontották le és használták fel a környékbeli házak építésére, majd ledöntötték az északi mellékhajót és a főhajó északi oldalát és a köveket Budára szállították eladásra. A restaurálási munkálatokat több, mint 100 évvel később 1889-ben kezdték el. Csak arra volt elegendő pénz, hogy az alapokat megerősítsék és ezzel a templomot az összeomlástól megmentsék. 

A II. világháborúban a torony két találatot kapott, amit 1946-ban helyreállítottak. 

2023 decemberében elfogadták a bazilika rekonstrukciós pályázatát és ezzel eldőlt, hogy a templom liturgiai funkciókat lát majd el, valamint látogatóközpontot és konferenciatermet is terveztek hozzá. Teljes egészében újjáépítik. Az ikonikus épület meg fog szűnni rom mivoltában. 

A templomkert melletti tágas téren egy Napraforgós oszlopfő emlékeztet a II. világháború végének 40. évfordulójára, melyet Melocco Miklós készített. Ugyancsak erre emlékezik a megmaradt szovjet katonai emlékmű. A csodás panorámájú helyen nyaranta koncerteket, színielőadásokat rendeznek.

Szemben, a korábbi „Pestis temetőben” fehér kereszt jelzi az 1737-39-es nagy pestisjárvány 828 zsámbéki áldozatának emlékhelyét.

Ha nincs előre megbeszélt borkóstoló időpontunk a Déberling pincészet zsámbéki pincéjébe, folytassunk utunkat a Corvin János utcán. A Zichy-kastély előtt elhaladva lejutunk a Mányi útra. Forduljunk balra és a kanyar után megpillantjuk a „Buszfordulót” és a Szent István teret, ahonnan sétánk indult.

Déberling pince

Vegyük a temetőt jobb kéz felől és sétáljunk fel a dombra. Szemben az egykori „Matyi borozó” áll. 

Mellette balra elhaladva meglátjuk Szent Orbán szobrát és már a pincénél is vagyunk.

Déberling Zsolt régi sváb család leszármazottja, aki örökül kapta a sváb szőlő-, és borkultúrát, a szőlőtermesztés és borkészítés szeretetét. Nagyapjának a Romtemplom felett volt egy hektár szőlője, itt kezdte a mesterséget kitanulni. Pincéje, ahol fél hektáron a szőlőt termeli és a bort készíti, ezen a csodálatos panorámás helyen van, amely adta magát, hogy egy különleges vendéglátóhelyet alakítson ki. Családja aktívan részt vesz a borászatban. Jelenleg Pátyon nyújtanak nagyobb vendéglátást. Ha az interneten rákeresnek a Déberling Családi Pincészetre, pátyi pincéjüket találják meg. De bort kóstolni előzetes egyeztetéssel már itt is lehet. Alapvetően zamatos fehérszőlőket termel, amelyekből félreduktív és hagyományos eljárással készülnek borai. Vallja, hogy a borászat szépsége pont az, hogy nincs két egyforma év, vannak meglepetések, amikből új ízek jönnek elő. Célja, hogy Zsámbékon és környékén ott legyenek borai az éttermekben, hogy a helyiek és az idelátogató turisták is meg tudják kóstolni. 

Zsámbéki pince hrsz: 3433/5, gps: 47.5500819, 18.7098945, honlap: deberlingpince.hu

tel: 0670/522-97-84  vagy 0670/522-63-69 

email: zsolt.deberling@gmail.com, deberling.gitta@gmail.com