Zsámbék-Medence

A séta időtartama (borkóstoló nélkül): 2 óra

Indulási pont: Szent István tér (Nimbusz Kávézó)

Séta hossza: 4-5 km

A távolsági buszok az Etyeki-utcai „Buszforduló” megállóhelyen állnak meg. Innen a Szent István tér – sétánk kiindulópontja – mindössze 30 méterre van. 

A téren átsétálva meglátjuk a Nimbusz Kávézót.

1. Millecentenáriumi emlékmű

Női szoboralak hadi öltözetben és felszereléssel. Sándor Antal zsámbéki szobrász készítette 1996-ban és a zsámbéki polgárok adományozták a városnak. 

A szobor a hódító magyarokra emlékezik azzal, hogy a bronz nőalak korabeli harci ruhát visel, kardot, pajzsot tart a kezében és turulmadár áll a lábai előtt. 

A turulmadár a magyarok eredetmondáinak madara. A legenda szerint az ő iránymutatásával jöttek a magyarok ide, Pannónia földjére. 

Kézai Simon krónikája szerint Attilától Géza fejedelem idejéig –  mintegy 500 éven át –  a koronás fejű turul volt a magyarság hadi jelvénye. 

A szó török eredetű, (tugrul) és ősi magyar szavaink közé tartozik, mely később kiveszett a nyelvből és csak a XIX. sz. elején költőink hozták vissza a nyelvbe. Nagy testű ragadozó madarat jelent. Valószínűleg a kerecsen sólyomnak megfelelő ragadozó madár volt. Teljes bizonyossággal nem dönthető el, hogy a turul valójában sas vagy sólyom; a mítoszok értelmezése alapján egyesek szerint sasról van szó; a nyelvi bizonyítékok a sólyom jelentés mellett szólnak.

2. Római katolikus plébániatemplom

Középkori alapokon nyugvó barokk templom. Elnevezése arra utal, hogy a templom mellett plébánia is működik, amely a Magyar utcában a templommal szemben áll. 

Egyhajós, egytornyos templom. 1958 óta műemlék. Az 1739-es nagy pestisjárvány után 10 évvel kezdték el építeni és rekordidő – 5 év – alatt készült el adományokból, a Zichy és a Berényi grófi családok jelentős támogatásával. 1754-ben szentelték fel Keresztelő Szent János tiszteletére. Az 1763-as 6,3-es erősségű komáromi földrengés súlyosan megrongálta, de újjáépítették. A következő 120 évben sokszor kellett javítani, bővítették is, míg végül 1883-ban komoly felújítások után az akkori püspök újra szentelte. 

Három harangját 1753-ban helyezték a toronyba. A nagyharang 905 kg-os, a középső 581 kg-os, a lélekharang 60 kg-os volt. 1918-ig a lélekharang kivételével mindet sorban elszállították az I. Világháborúba. Csak 1926-ra lett újra nagyharangja a templomnak. 

Oltárát Bebó Károly a Zichy család udvari építésze készítette. A templomban a kezdetektől gyertya- és mécses fénye biztosította a világítást az istentiszteleten, melyet 1913-ban felváltott a petróleumlámpa, majd 1927-ben bevezették a villanyvilágítást. 

1770 körül kapta a templom az első 10 regiszteres „kis” orgonát, melyet csak majdnem 200 évvel később, 1958-63 között bővítettek. Sajnos nem nagyon sikeresen, mert a sok garanciális javítás ellenére is az orgona nem szólt valami szépen. Végül a 90’-es évek elején került sor restaurálására és átépítésére. Napjainkban a Zsámbéki Premontrei Esték nyári hangversenysorozat főszereplője. 

1916-ban a torony villámhárítót kapott, miután egy évvel korábban egy nyári viharban, amikor a templom tele volt hívőkkel, belecsapott a villám. A tömeg rémülten menekült. Aznap 38 ember sérült meg, főleg férfiak, mert ők ültek a karzaton, ahol a villám „leszaladt”, de asszonyok és gyerekek is. 

A templom előtt Nepomuki Szent János szobra fogadja a híveket. Alkotója Gál József zsámbéki plébános. A bejárat felett egy kettős címer látható. Balra a Zichy, jobbra a Berényi családé.

Fölötte a jó pásztor szobra tekint le ránk. 

A címer mellett a baloldalon Szent Péter áll a menyország kulcsával, a jobb oldalon Szent Pál, akit a kereszténység legeredményesebb hittérítőjének, a pogányok hittérítőjének tartanak. 

A bejárattól jobbra Szent Norbert szobrát a premontreiek magyarországi jelenlétének 900. évfordulójára 2021-ben adták át és szentelték fel. 

A templom előtt álló országzászló hősi emlékművet 1934-ben avatták fel. Az I. világháború elesett hőseinek állítottak vele emléket. A templom előtt jobbra még egy háborús emlékmű áll, melyen külön helyet kaptak a katonai és civil áldozatok nevei.

3. Gyógynövénykert

A Zsámbéki Premontrei Női Kanonokrend zsámbéki missziója támogatja a hátrányos helyzetű gyerekeket, segíti a családokat és az oktatást. Az apácák lakóhelye a templom mögött van, mellette gyógynövénykertet létesítettek. A meghitten csendes templomkertben kis táblácskák ismertetik, melyik növény mire való. A kert közepén áll a 2022-ben felszentelt Szent Norbert kút. Süttői mészkőből készült, Oláh Katalin Kinga szobrászművész alkotása.

A gyógynövény ágyások és a közepébe állított kút emléket állít a Zsámbék történetét és jelenét meghatározó premontrei szerzetesrendnek. 

4. Napórás ház

A gyógynövénykertből lépcső vezet le egy sárga épület mellett, melynek Magyar utcai homlokzatát napóra díszíti. A napóra a legősibb időmérő eszköz. Évszázadokon át ez volt a legpontosabb jelzője az idő múlásának. Készítőjének csillagászati ismeretekkel is kell rendelkeznie, mert a Föld napi forgását és a Nap körüli éves keringését is figyelembe kellett venni az adott helyen. A legősibb napóra egy függőleges tengelyű bot, vessző vagy obeliszk volt, amely az árnyékát egy vízszintes felületre vetítette. Egészen a 19. század közepéig, a mechanikus órák megjelenéséig fontos szerepet játszott a napóra. 

Az épületben egészen 1983-ig iskola működött. 1791-ben épült 3 tantermes elemi iskolának. 1858-ban a nem megfelelő alapozás miatt a fala megdőlt, fel kellett újítani. Két oldalán a támaszok ma is láthatók. Bővítették is egy tanteremmel, azonban 1870-re jelentős helyhiánnyal küzdött. Három tantermébe 170, 120, és 90 gyermek járt. Rettenetes állapotok voltak, melyen csak a Keresztes nővérek 1905-ös Zsámbékra érkezése segített. Mivel a nővérek leányiskolát alapítottak, az épület katolikus fiúiskolának adott otthont. 

Ebben az iskolában kezdte meg tanulmányait Gungl József világhírű magyar származású zeneszerző is, a „zsámbéki Strauss” (1809-1889). Műveit szerte a világon játszák, a bécsi újévi koncertek repertoárjában is szerepel a „Magyar induló”, de „Zsámbéki csárdás”-t is írt, megemlékezve szeretett szülőfalujáról. 

1983 után az emeleten községi könyvtár működött egészen 2010-ig, amikor új helyre költözött, mert az épület ismét felújításra szorul. Hosszú idő után a munkálatok elkezdődtek, az ablakok cseréje már megtörtént.

5. Lámpamúzeum

A Magyar utcán Páty felé haladva hamar odaérünk a Lámpamúzeumhoz. 

Európa legelső, és Magyarország egyetlen ilyen méretű lámpamúzeuma 1971-ben nyílt meg Borus Ferenc helyi gyűjtő rendkívül gazdag magángyűjteményéből. A rómaiak olajmécsesétől az egykori hercegek gyertyatartóján át, a ma is használt vasúti lámpáig szinte minden fellelhető benne. 

Borus Ferenc a lámpákat maga gyűjtötte és restaurálta. 1970-ben volt az első bemutatkozás 250 lámpával a Zsámbéki Művelődési Házban. A filmgyártás lelkes kölcsönzője volt a lámpáknak, így a bevételi díjakból tovább lehetett fejleszteni a gyűjteményt. Ez a múzeum 1979-ben nyílt meg, direkt erre a célra vásárolta meg a parasztházat a Zsámbéki Tanács. A 2010-es évek végén Blaskó László, ugyancsak zsámbéki gyűjtő mintegy száz különleges lámpájával is bővült a látnivalók sora. 

A gyűjtemény 1995-ben bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe. 

6. Józsefvárosi pinceterület (Gödör)

A kertből kijövet folytassuk utunkat balra a Magyar utcán és forduljunk be a Nádas utcába, majd haladjunk tovább a Nádas közön. A Terv utcánál egy kis „S kanyarral” térjünk be Józsefvárosi átjáróba. Az első sarkon balra egy füves út vezet be a Józsefvárosi pincesorhoz. Nincs kitáblázva, de 30 méter után már ott is a bejárat.

Tanösvény kalauzolja a látogatót a természetvédelmi és műemléki védelmet élvező Gödörben.

A helyiek által „Gödörnek” hívott terület lakóházak közé ékelődött pincesor. Természet és műemlékvédelmi terület. Kialakulásakor még a falu szélén volt, de mára már körbe vette a város.

Maga a „Gödör” emberi alkotás. Az 1737 és 1739 között pusztító pestisjárvány után a településre újonnan érkező németek innen nyerték ki házaik építéséhez a szükséges agyagot. Az első pincéket még a 18. században vájták a Lahmgrub (magyarul agyaggödör) falába. Ám a teljes kiépítésre csak a 19. században került sor, amikor a hetven borospince, többségük az eléje épített présházzal patkó alakban körül fonta a területet. Az 1946-os kitelepítést követően a terület pusztulásnak indult. 14 pince ill. romjai ma is láthatók. 

2005-ben megalakult a Lamgrub Egyesület, és munkájának eredményeként a terület megszépült. 2010-ben felavatták az „Eget kémlelő borász” szobrát Máhr Ferenc szobrászművész alkotását, és az Emlékparkot. Mellette látható Blaskó László helyi kőfaragó és szobrász pinceműhelye, előtte a madarak számára készített ivókúttal.

7. Szuszogó úti pincesor, Mazug pince

A Gödörből térjünk vissza a Nádas közbe, és a Dózsa György utcán jobbra fordulva kövessük az utat, mely keresztezi a Petőfi Sándor utcát. Egyenesen tovább haladva a Jóvilág utcába jutunk. Ne térjünk le semerre, ez vezet el a Szuszogó úti pincesorhoz.

Zsámbékra a szőlő és bortermelés kultúráját az 1700-as években betelepített svábok hozták. 

A szőlőműveléshez hozzátartoznak a pincék is. 

A nyakas-hegyen lezúduló vízmosások mentén pincesorok alakultak ki. Négy ilyen volt, közülük azonban csak a Szuszogó úti pincesor teljes rehabilitációjára került sor tulajdonosi összefogással. A 2001 és 2005 között lezajlott felújítások során a pincéket, a támfalakat és az utat is helyreállították, a pincesor visszanyerte a háború előtti állapotát. Egy arra sétáló, Németországba kitelepített idős házaspár mesélte:

„Kitelepített szüleinknek itt volt a Szuszogón pincéjük. Emlékem szerint a pincesor gyerekkoromban ugyanúgy nézett ki, mint most. Édesapám vasárnaponta hol az egyik, hol a másik pincében iszogatott, szólt a harmonika. Mindig vidáman jött haza.” 

Ez a vidámság ma is jellemző, ha nem is minden vasárnap. A pincesoron a Nyakas-hegyi Borút Egyesület Márton napi nyitott pince rendezvényét ezernél is többen látogatják. Előzetes jelentkezéssel látogatható a Mazug pince. 

Mazug László a Nyakas-hegyi Borút Egyesület alapító tagja, gazdálkodó, borász, Zsámbék történetének és bortörténetének avatott krónikása. Logisztikai közgazdász, 3 hektáron termel gyümölcsöt és 4000 m2-en szőlőt. 20 éve készíti zamatos borait hagyományos eljárással. Borai spontán módon, a szőlőn található természetes élesztőgombák segítségével forrnak ki. A kénezésen kívül semmilyen adalékanyagot nem használ. Acéltartályos, reduktív eljárással készít könnyű fehérborokat és rozét, valamint fahordós erjesztésű olaszrizlinget és vörösborokat kóstolhatnak vendégei. Présháza borkóstolók, vendéglátások helyszíne, valamint pincemúzeumként is funkcionál. Feleségével együtt szívélyes vendéglátók, ő maga jó mesélő. Vegyenek részt egy különleges hangulatú borkóstolón!

honlap: mazugpince.hu

levelezési cím: mazuglac@gmail.com, 

tel.: 06 20 462 2073

gps: 47.557292, 18.720989

Sétánk végére értünk. A Szuszogó úton, majd folytatásaként a Jóvilág utcán végig haladva a Petőfi utcára jutunk. Forduljunk jobbra és kövessük az utat a római katolikus templomig. A templom előtti zebrán átkelve balra, majd rögtön jobbra a Piacközön át a Szent István térre jutunk, ahol a parkoló van. A téren átvágva már csak pár lépés a Buszforduló, ahol a távolsági buszokra szállhatunk.