Zsámbék-Medence

Séta hossza: 1,5-2 km

Időtartam: 1,5 óra

Indulási pont: Tourinform Iroda elől

A távolsági buszok az Etyeki-utcai „Buszforduló” megállóhelyen állnak meg. Innen a Szent István tér mindössze 30 méterre van. Sétáljunk át a téren, és forduljunk balra az Akadémia utcába, ahol már meg is látjuk a Tourinform iroda cégérét, sétánk kiindulópontját.

Zsámbék neve a latin sambucus (bodza) szóból származik. Az évente júniusban megrendezett Bodzafesztivállal, amely ingyenes többnapos koncertsorozat a Zárdakertben, ezt ünnepeljük. 

Zsámbék már az ie. is lakott terület volt. Kr. e. 400-ból egy kelta postakocsi maradványait találták meg, amely a Nemzeti Múzeumba került, és azt bizonyítja, hogy a hely már akkor is útmenti település volt. Az Kr. u. 200-ból való bronz harsona a legkorábbi zenei emlékeink közé tartozik. De római és avar kori leleteket is találtak itt.

Zsámbék fénykora a honfoglalás utáni századokra esett, mivel a település az Esztergom és Székesfehérvár közötti kereskedelmi útvonal mentén feküdt. Története során sokszor cserélt gazdát. Többször visszaszállt a koronára, amelyik számos alkalommal adományozta oda valamely családnak érdemei elismerésére. 

Sétánk visszanyúlik a 2017-től egészen az 1100-as évekig.

1. Megbékélési emlékmű

Első állomásunk a Megbékélési emlékmű a Tourinform irodától balra, az Akadémia utca 1-3. szám alatt, a piactér falán látható. 

A 12 m2-es domborművet 2017-ben állíttatta a város az 1946-os kitelepítések mementójaként. Öt felnőtt és négy gyermek vonul egymás után a zsámbéki házsor előtt. Egy kivételével egyiküknek sem láthatjuk az arcát. Csak egy kisleány néz vissza értetlenül gyermekkora ártatlan zsámbéki világára. A többiek lehajtott feje a sorstragédiát jeleníti meg. A dombormű valamennyi alakján ott a kor bélyege, a batyu, mely a rendelet szerint élelmiszerrel, ruhával és egyéb ingóságokkal együtt sem lehetett több 100 kg-nál, és amely a helyi végrehajtások során ennek legtöbbször csak töredéke volt. Ez a kilenc személy jeleníti meg a Zsámbékról elhurcolt 3700 lakost, a sváb lakosság 95%-át. Mellette a 2012-ben a svábok betelepítésének 300. évfordulójára egy nagy kövön elhelyezett emléktábla mutatja, honnan érkeztek ide, a törökuralom alatt elnéptelenedett faluba az első sváb családok.

2. Immakuláta szobor

Forduljunk vissza a Tourinform iroda felé, majd a sarkon kanyarodjunk be balra. Az Immaculáta szobor, vagy Pestis emlékmű mintegy 50m-re egy zárt kertben található. A kertkapu nincs zárva, nyugodtan betérhetünk, hogy közelebbről is megnézzük. 

1737-39-ben a nagy pestisjárványnak 828 zsámbéki esett áldozatul, a lakosság 1/3-a. Többek között Mária Jozefa, Zichhy Miklós egyetlen lánya is. Részben az ő emlékére emeltette Zichy Miklós még a járvány idején. Ilyen hálaadó szobrokat általában a járvány elmúltával szoktak állítani, a kivételes időpontnak azonban megvolt az oka. Az 1730-as években csak a Zichy-kastély kápolnájába járhattak imádkozni a hívek, amely egyrészt ekkorra már kicsinek bizonyult, másrészt a járványos időkben nem volt célszerű sok embernek zárt helyen összegyűlni. A kastély előtt nagy beépítetlen tér volt, annak közepére került a szobor és attól kezdve itt imádkoztak és miséztek a járvány idején a hívők. Körbeépítésére a XIX. sz. végén került sor, amikor a falunak már 3500-nál is több lakosa volt és úgy döntöttek, hogy a teret felosztják és egy négyszög alapú házcsoportot alakítanak ki. Ekkor épültek az Akadémia utca és a Mányi út közötti polgárházak.

A pillér homlok oldalán a Zichy család címere látható. A tetején álló Szűz Mária - az Immaculata - szobor már hiányzik. Az emlékművön egykor található szobrokból már csak Szent Rókus szobra maradt meg.

Szent Rókus (Roch): csodatévő ferences rendi szerzetes. Általában a pestisből gyógyulók védőszentjének tekintik. 

Születésének dátuma bizonytalan. Montpellier-ben született idős szülők gyermekeként mellén piros kereszttel. Örökségét pénzzé tette és ispotályok építésére, betegek ápolására fordította. Az 1368-as nagy pestisjárványban beteget ápolt utcákon, ispotályban emberfeletti erőfeszítéssel. Ő is megkapta a pestist. Ekkor a város melletti erdőben egy barlangban húzódott meg és a legenda szerint egy vadászkutya (farkas?) látta el élelemmel. Meggyógyult és visszatért a városba, ahol kémkedés vádjával börtönbe zárták. Öt év raboskodás után ott is halt meg ismeretlenül 1379-ben.

Nevezetessé az tette, hogy amikor 1414-ben Konstanzban (Németország) ütötte fel a fejét a pestis, egy ottani szerzetes megemlítette, hogy tud a montpellier-i patrónusról. Erre elrendelték, hogy képmását hordozzák végig az utcákon. A dühöngő járvány épp oly hirtelen szűnt meg, ahogy támadt, és Rókus nevét az egész keresztény világ megismerte. A 14-16. századi Dél-Franciaországban és Észak-Spanyolországban sok ház homlokzatára kerültek fel a V. S. R. betűk (Vive Saint Roche - Éljen Szent Rókus!), hogy oltalmazza az ott lakókat a pestistől.

3. Zichy kastély

Forduljunk meg és gyönyörködjünk a Zichy-kastély látképében. 

A kastélyban a Keresztelő Szent János Iskolaközpont kapott otthont, és a tanítás miatt sajnos nem látogatható. Udvarát azonban a Zsámbéki Nyári Színház előadásai során megnézhetjük.

A kastély Zsámbékkal együtt az évszázadok során sokszor cserélt gazdát. Hol a koronához tartozott, hol a király valamelyik hű alattvalója kapta meg jutalmul. 

Kr. u.. 1100 körül földvár állt a kastély helyén, melynek helyére a Franciaországból érkezett Aynard lovag először udvarházat, majd kővárat épített. 

1398-ban Maróthy János macsói bán kapta meg a várat és vele az uradalmat Zsigmond királytól. 

1490-ben Mátyás király törvénytelen fiának Corvin Mátyásnak adományozta, aki 1504-ben adósságai fejében az egri érseknek adta el. 

1496-ban Budán kitört a pestisjárvány és II. Ulászló király udvartartásával Zsámbékra, a várba költözött. 

1541-ben elfoglalták a törökök és végvárrá alakították. 

1686-ban Bottyán János – a későbbi Vak Bottyán – a Fehérvárról Budára igyekvő törökök egy nagyobb lovascsapatát verte szét itt. Ezután 3 évig ő lett a vár kapitánya.

1689-ben gróf Zichy István kapta meg a királytól. Fia Zichy Péter az 1710-es években leromboltatta a várat és helyén felépíttette a kora barokk várkastélyt. Kápolnája sokáig a zsámbékiak miséző helye volt. Egészen a nagy pestisjárványig, amely után megépült a katolikus templom. 

1766-tól ismét a koronáé lett, de nem használták semmire. El is akarták bontani, de végül Zsámbék vette meg. Ők sem tudták lakhatóvá tenni, így magtár, raktár volt benne toronyabalakait befalazták, sőt a XIX. sz. végére egyik tornya leomlott. 

Végül 1904-ben a Keresztes Nővérek kapták meg azzal a feltétellel, hogy elemi és polgári leányiskolát működtetnek benne. 1906-ban meg is indították az oktatást. Azóta az épület valamilyen formában mindig oktatási célokat szolgál.

1929-ben alapították meg a Tanítóképzőt, de 1948-ban megszakadt a képzés folyamata. Az épületben Mezőgazdasági Akadémia, termelőszövetkezeti vezetőképző, később felsőfokú mezőgazdasági technikum, majd a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Üzemmérnöki Kara működött.

1977 szeptemberében engedélyezte az Oktatási Minisztérium a Pest megyében évek óta tapasztalható pedagógushiány enyhítésére, hogy Zsámbékon az Esztergomi Tanítóképző Főiskolának kihelyezett tagozata létesüljön. Gyakorlóhelyként általános iskolát is alapítottak itt. 

Egy felújítás során 2003-ban az épület tetőszerkezetének 50%-a leégett. Ekkor a Főiskola Vácra költözött. A több évig tartó helyreállítási munkák után 1993-tól a Keresztelő Szent János Iskolaközpont kapott benne helyet.

4. Díszkút

Ismét a Tourinform iroda felé fordulunk, és a tér baloldalán néhány díszlépcsőn felsétálva a Díszkúthoz jutunk. 

A Tenyeréből ivó ifjú szobrát a hozzá tartozó vízmedencét és díszlépcsőt Melokkó Miklós Zsámbékon élő szobrász tervei alapján Benke Zoltán és Szénási József kőfaragók készítették. A szobor elkészítésére gyűjtést is rendeztek Zsámbékon. A lakossági adományok mellett a fő donátor Karai Csaba, az ALEX Kft tulajdonosa volt. A szobor Zsámbék 2009-es várossá avatására készült, azóta díszíti a piacteret. 

5. Zárdakert

A Tourinform irodától balra találjuk a Zárdakert bejáratát. 

A kert a XIX. sz. végén már létező, szép díszkert volt. A Zárdakert nevet 1908 után kapta, amikor a Keresztes Nővérek megvásárolták, de története az 1700-as évek végére nyúlik vissza, amikor a Zichy-birtok felmérése kapcsán említik a magas kerítéssel körülvett uradalmi kertet egy régi vízgyűjtő csatornával. A 19. sz.végén már rendezett díszkert volt. Korabeli képeslapok tanúsága szerint 1906-ban gondozott, ösvényekkel, tavakkal szabdalt kertben sétálhattak a látogatók. Amikor a Keresztes nővérek megvették, az apácák pihenésére, meditálásra szolgált. Később az iskolájukba járó lányoknak is kedvelt pihenőhelye lett. A park közepén egy kettős tó van, ami nagyon hangulatossá teszi a helyet. A tó végében a Táncsics utca felől 1930 körül még egy kis ház állt, benne asztallal és U alakú paddal. A tó felől egy fakerítés védte a lányokat, hogy ne essenek bele a vízbe. A kert négy sarkában szoborfülkék voltak, melyekből mára csak egy maradt meg. A kert támfala pályázati pénzből felújítás alatt van. Eleinte nyitott park volt, de később a rongálások miatt megszüntették a falubeliek szabad bejárását és kulcsra zárták a kertet. Ma ismét mindenki számára nyitott, itt rendezik a Sambucus fesztivál koncertjeit, de a zsámbékiak is szívesen sétálnak át a Magyar utcára az árnyas fák alatt. 

6. Török-kút

A Zárdakertből az Akadémia utcán tovább haladva a Romtemplom irányába kibukkanunk egy térre, amelyen két érdekességet is láthatunk. 

Az első egy 150 évnél is öregebb bálványprés, amellyel egykor Zsámbékon préselték a szőlőt. Zsámbékra a 18. sz-ban betelepített svábok hozták magukkal a szőlő és borkultúrát. Ez a prés csak a köré épített présház elbontása után kerülhetett adományként a Városháza előtti térre. 

A Zichy-kastély mellett már a középkorban is bővízű forrás volt, erre épült a kút. Egészen a legújabb kutatásokig azt hitték, hogy a törökök építették, de 18.-19. századi tárgytöredékeken kívül semmit nem találtak, ami erre utalna. Bár jelenlegi formáját 1893-ban nyerte el, a török idők emlékére továbbra is Török-kút maradt a neve. 

Kétségtelen azonban, hogy a szomszédságában levő egykori török rituális fürdőt ennek a forrásnak a vize táplálta. Zsámbékot 1541-ben foglalták el a szultán katonái és 145 évig uralták. Minaretet, fürdőt, kutat építettek a faluban. A Magyar utca 1-ben működő két kádas rituális fürdőházhoz - amely melegvízzel, padlófűtéssel és szép csempemozaikokkal is rendelkezett - a vizet Török-kút forrásvizéből nyerték. 

A lakosok a fedetlen kút medencéjéből a vizet korsókkal merítették, majd a család minden tagja ebből ivott, aminek következtében gyakoriak voltak a fertőzések. A diftéria típusú megbetegedések szinte teljesen megszűntek, amikor lefedték a kutat és csak a csövön kifolyó víz alá lehetett tenni a korsót. A felső rész három oldalán sárgaréz csöveken folyt folyamatosan a friss víz. Az alsó részen lehetett mosakodni. Bár nem hőforrás, vize a legkeményebb teleken sem fagyott be, így folyamatosan el tudta látni Zsámbékot ivóvízzel.

A csorgókút egészen az 1960-as évekig adott jó minőségű ivóvizet. 1970-től a helyi műanyagipari szövetkezet vezetéket épített a kúthoz és ipari víznek használta ugyanúgy, mint a tejcsarnok. Az ipari tevékenység elszennyezte a vizet, így ivóvíznek sajnos már nem alkalmas. Ma is működik. A forrásvíz a Zárdakert tavába kerül, ahonnan a Békáspatakba folyik. 

7. Erzsébet lépcső

A Török-kúttal szemben lépcsősor vezet fel a Romtemplomhoz.

A lépcső mentén található „stációkat” Melocco Miklós szobrászművész készítette.

Az alkotás az Árpád-házi Szent Erzsébet Alapítvány felkérésére a Zsámbéki Önkormányzat támogatásával készült. Mindegyik stációban egy-egy dombormű látható, amelyek Erzsébet csodatételeit jelenítik meg. Lentről fölfelé haladva: „Az ének csodája az esőben”, A „rózsák csodája”, és „A gyógyítás csodája”. 

Árpád-házi Szent Erzsébet a lelki nemesség, az irgalmasság, a jótékonyság jelképe. 1207-ben született Sárospatakon. II. András és Gerániai Gertrúd gyermekeként és nagyon fiatalon, 25 évesen halt meg. Bátyja IV. Béla néven lett magyar király. 

Életét az elesetteken, a szegényeken való segítés kísérte. Az éhínségek enyhítésére kinyittatta várának éléstárait. Kórházat, árvaházat építtetett. A három stációban a róla szóló legendák közül a legismertebb hármat jelenítette meg Melocco Miklós.

Rózsák csodája

Erzsébet egy alkalommal kenyereket vitt gondozottjainak. Eközben sógorával, Henrikkel találkozott. Arra a kérdésére, hogy mit visz kosarában, tartva attól, hogy esetleg megtilthatják neki a jótékonykodást, így válaszolt: rózsákat. Amikor megmutatta, a kenyerek helyett (télvíz idején) illatos rózsák voltak kosarában.

Ének az esőben csodája

Erzsébet egyszer udvarhölgyeivel sétált, amikor eleredt az eső. Mivel semmi nem volt, ami megvédte volna őket a záportól, Erzsébet azt javasolta, énekeljenek szent énekeket. A legenda szerint ekkor körülöttük elállt az eső és ők szárazon tértek vissza védett helyre.

Gyógyítás csodája

A csodatevő gyógyításairól keletkezett számtalan legenda alapja, hogy valóban nem utasította el soha beteg emberek segítését, gondozását és minden eszközt megragadott, hogy enyhítse szenvedésüket.

8. Szent Ferenc-kút, Romtemplom

A lépcső tetején forduljunk balra a Pálos utcán. Az utca végében, már a Corvin János utcán pillantjuk meg a Szent Ferenc-kutat és tőle jobbra bontakozik ki a Romtemplom igazi látványa. Az úton gyönyörködjünk a bájos, régi házakban és a csodálatos panorámában a Romtemplomra, illetve a Zsámbéki-medencére.

Szent Ferenc kút 

A kerekeskút természetes forrásból fakad, lábazata lilás, körben galambok díszítik. Cserépteteje korhű. Sándor Antal helyi szobrászművész újította fel. Assissi Szent Ferencről nevezték el. Vizét ugyan kitisztították, de nem vizsgálták be, ezért ivásra nem ajánlott.

A templomrom felé haladva balra a fekete Madonna kápolnát szintén Sándor Antal zsámbéki szobrász építette, sajnos azonban nem látogatható. A Corvin János utcai műemlék épületegyüttes része.

A Fekete Madonna sötét bőrszínnel ábrázolt Szűz Mária. Az egyik legismertebb ábrázolása a Madonnának Európában. Bibliai értelemben a feketeség a súlyos megpróbáltatások jelképe. 500 körülire tehető a fekete madonnák száma Európában. Mindegyikhez csodatevések fűződnek. 

Romtemplom

Zsámbék ikonikus templomromja. Az 1050-es években már kőtemplom állt itt. 1186-ban III. Béla király első felesége halála után újra nősült és a felesége kíséretében érkező, egyébként is gazdag Aynard lovagnak ajándékozta Zsámbékot és környékét. E család jelentős támogatásával épült a premontrei rend 38m hosszú és 24m széles háromhajós szerzetesrendi bazilikája és kolostora. 

1220-1234 között épült késő román és kora gótikus stílusban. A stílusjegyek változása jól követhető a toronyablakok szerkezetén, amely fölfelé egyre könnyedebb lesz, ahogy az évek során épült. Befejezése valószínűleg a tatárjárás utánra tehető. Népesnek számító szerzetesi rend élt itt 20 fővel!

1475-ben a premontrei rend hanyatlása miatt Mátyás király – pápai engedéllyel – a pálosoknak adományozta a bazilikát. 

1541-ben, amikor a szultán emberei Budát elfoglalták, a pálos szerzetesek elmenekültek Zsámbékról és magára hagyták a templomot. A törökök megkímélték, de erődítményként használták. Kivonulásuk után visszaköltöztek a szerzetesek.

Több, mint 500 évig teljes épségében állt és használatban volt. 1763. június 28-án, a Richter-skála szerinti 6,3-es komáromi földrengés súlyosan megrongálta. Nem állították helyre, mert már megvolt a római katolikus templom a Petőfi utcában. Rossz megközelíthetősége miatt a hívek inkább oda jártak imádkozni. 

Nem az idők viszontagságai, hanem a kapzsiság juttatta mai állapotába. Előbb burkolóköveit bontották le és használták fel a környékbeli házak építésére, majd ledöntötték az északi mellékhajót és a főhajó északi oldalát és a köveket Budára szállították eladásra. A restaurálási munkálatokat több, mint 100 évvel később 1889-ben kezdték el. Csak arra volt elegendő pénz, hogy az alapokat megerősítsék és ezzel a templomot az összeomlástól megmentsék. 

A II. világháborúban a torony két találatot kapott, amit 1946-ban helyreállítottak. 

2023 decemberében elfogadták a bazilika rekonstrukciós pályázatát és ezzel eldőlt, hogy a templom liturgiai funkciókat lát majd el, valamint látogatóközpontot és konferenciatermet is terveztek hozzá. Teljes egészében újjáépítik. Az ikonikus épület meg fog szűnni rom mivoltában. 

A templomkert melletti tágas téren egy Napraforgós oszlopfő emlékeztet a II. világháború végének 40. évfordulójára, melyet Melocco Miklós készített. Ugyancsak erre emlékezik a megmaradt szovjet katonai emlékmű. A csodás panorámájú helyen nyaranta koncerteket, színielőadásokat rendeznek.

Szemben, mai polgári temető helyén terült el a korábbi Pestis- és Koleratemető. Az

1739-es pestisvészkor, majd a 1866-os kolerajárványt követően temetkeztek ide, ezzel is fékezve a járvány terjedésének lehetőségét. Csak 1948-tól lehetett újra idetemetkezni. 

A kultúrtörténetileg jelentős kitelepítés előtti régi kopjafákat a hazalátogató kitelepítettek részvételével a temetői kereszt körül méltó környezetbe helyezték, ezek megtekinthetők. 

Sétánk végeztével a temető mellett elhaladva, majd jobbra kanyarodva, kellemes lejtős út vezet a Török-kút körüli térre, ahonnan visszatérhetünk kiindulási pontunkra.

két legenda: 

1906-ban érdekes történet tartotta izgalomban a falut. Gyerekek másztak át a kerítésen és játszottak a templomkertben. A templom lábánál volt egy fehér kőből faragott kecske. Ekkor 4 lovas fogat érkezett és elzavarták a játszó gyerekeket, akik elbújva figyelték, mi történik. Az érkezők nem magyarul beszéltek és egy papírt nézegettek. Egy csákánnyal összetörték a kecske oldalát és fejét. Ekkor derült ki, hogy üreges volt és a belseje aranyat és ékszert rejtett. Ezt zsákba tették és elmentek. A gyerekek odaszaladtak a szoborhoz és még találtak egy érmét. Erről később kiderült, hogy valóban török pénz volt. 

A másik, hogy a templom pincéjéből el lehet jutni Fehérvárra. Mint minden legendának, ennek is van valami valóságalapja ugyanis a kolostor alatt több ágú pincerendszer volt, amiket élelmiszer tárolásra használtak. Ha fehérvárra nem is, de a Régitemplom utca egyik pincéjébe el lehetett jutni a föld alatt.

Érdekesség

1933-ban Möller Istvánnak, a romtemplom állagmegóvási munkái vezetőjének kutatásai és sejtései alapján tervezték meg és építették fel a budapesti Lehel-téri templomot, a bazilika pontos mását.