Zsámbék medence

A késő barokk templomot 1839-ben az egyházközség – egyházmegyei támogatással – építette újjá, akkor alakult ki az épület mai formája. A templom északkeleti-délnyugati tengelyű, a délnyugati, 15 méter magas homlokzati tornyának mindkét oldalát a templom szélességére készítették, az egyik oldalon karzati feljáróval, a másik oldalon a templomhoz szükséges eszközök tárolójával. A torony alatti egyetlen bejárat félköríves záródású, zárókővel ellátott kőkeretes kapu. A sima torony falának közepén egy ovális ablakocska, feljebb minden irányban vakolatkeretes harangház-ablakok készültek. A torony mindkét oldalán az enyhén íves oromfal két szélét egy-egy kőgömb zárja le. A templomot kőfalkerítés övezi. A 6,5 x 15 méteres belső tér mennyezete sík, vakolt, közepén kidomborodó, festett rozettával. Az épület szép látnivalója ez a festett rozetta-mennyezet. A falazott szószék a keleti fal közepére épült, alatta Mózes-székkel. Középen áll a vaskos lábú kő úrasztala. A torony felől építették a fából készült karzatot, mellvédjén és a padelőkön virágdíszes festéssel.