Páty
A település, ahol az Árpád-házi királyok nyeregkészítői éltek hajdanán, számos kellemes meglepetést tartogat a látogatóknak.
Páty település nevét IV. (Kun) László király 1286. május 12-én (virágvasárnapot követő ötödik vasárnap) kelt adománylevele említi elsőként, Paagh formában. Az emberi élet nyomai azonban e területen jóval korábbra vezetnek. A mai Páty külterületén, a Füzes-patak keleti oldalán, a Hegyi-dűlőben a régészek már egy középső bronzkori (Kr. e. 3. ée.–Kr. e. 1. sz.) urnatemetőre (Verdung) bukkantak, amely a Vatya kultúrához köthető. A temető urnáit fedőtállal takarták, a szájukba követ vagy belső tálat helyeztek, a hamvakat az urna aljában találták meg, mellékletként főleg kis füles bögrék kerültek elő, a fémtárgyak közül főként bronz félhold alakú csüngők, hajkarikák, tűzők. A késő vaskorban (Kr. e. 1. sz.–Kr. u. 1. sz.) a kelta eraviszkuszok, akik elsőként használtak fémpénzt a Kárpát-medence népei közül, éltek Pest megyében. Mivel békés körülmények között foglalták el a rómaiak ezt a területet, így a helyükön maradtak.
Páty a nyeregkészítők otthona volt, majd a 19. században "pinceváros" lett.
Páty bővebb történetéért és további információkért látogasson el ide: https://paty.hu/kozsegunk/kozsegunkrol
