Zsámbék-Medence

Csergezán Pál kilátó

A Budai-hegység legmagasabb pontján, az 559 méteres Nagy-Kopasz hegyen található ez az egyedi formájú kilátó.

A leginkább dagadó vitorlára hasonlító kilátót a Pilisi Parkerdő Zrt. beruházásában, 2006-ban adták át. Száz lépcsőn lehet feljutni a 18 méter magasan levő kilátószintre, ahonnan egyedülálló panorámában lehet részünk. Szép időben Budapest kb. 100 km-es körzete belátható innen. Az előttünk fekvő Zsámbéki-medence, a Pilis, a Gerecse és természetesen a Budai-hegység nyújt felejthetetlen kilátást a látogatóknak: tisztán kivehetjük a Budapestet ölelő csúcsokat, a Hármashatár-hegyet, a Hárs-hegyet és a János-hegyet is, közöttük átsejlenek a főváros házai, sőt, a távolban még a Gödöllői-dombság kontúrja is. Északi irányba az innen laposnak tűnő Pilis-tető uralja a panorámát. Néhány közeli település, így Budakeszi, Páty (ahová a kilátó közigazgatásilag tartozik) és Zsámbék is kivehető.

A kilátó mellett asztalok és padok is várják a kirándulókat. Névadója a fordulatos sorsú Csergezán Pál festő, grafikus, aki számos képen örökítette meg a környék élővilágát, és többek között Fekete István könyveihez is sok illusztrációt készített. Az 1996-ban elhunyt művész sírja a Telki közelében levő Anna-laknál, az erdőben található.

A Hidegvölgyi erdészlaknál, illetve az Erzsébet büfénél lehet parkolni a Budakeszit Telkivel összekötő út mellett. Jó támpontot ad a műfenyő adótorony, ami a kanyargós úton már messziről kiszúrható. Ezt elhagyva kell az első lehetőségnél jobbra fordulni.

 Pátyi Pincehegy

Különleges, múltidéző sétával, látnivalókkal kecsegtet az igazi kuriózumnak számító pátyi Pincehegy, a maga 200-nál is több présházzal büszkélkedő pincesorával. Nem túlzunk, mikor azt mondjuk kuriózum, hiszen ez a Zsámbéki-medence egyik legegységesebben megmaradt pincesora. A különféle fák, hársak, diók, kőrisek és akácok közt megbújó pincék a 19. század első felében épültek, és mind a mai napig túlnyomórészt rendezetten, itt-ott újjáépítve várják látogatóikat. A szőlőfajtákról elnevezett utcákon barangolva padok és asztalok teszik kényelmessé a meg-megpihenést. Minden hónap második szombatján megrendezik a Pátyi Pince Nyitogatót, mely során a hegy pincéi finom borokkal, jó falatokkal, kellemes hangulattal várnak minden érdeklődőt. További információért keresse fel honlapunk PÁTY oldalát (Települések - Páty - Programok).

2071 Páty, Pincehegy utca

Tarnai-pihenő

Budakeszi Hidegvölgyi pihenőjétől mintegy 35-40 perces sétával közelíthetjük meg a 435 méteres magasságban található Tarnai-pihenőt. A feketefenyves ölelte sziklanyúlványon, a Sisakvirág tanösvény egyik megállójának is számító Tarnai-pihenő tisztásán megpihenve hullámzó hegyhátak, a Budakeszi-medence, a Kis-Kopasz, a Széchenyi-hegy és a Budaörsi Kopárok sziluettje tárul elénk. A fel-feltűnő dolomitfelszín és a feketefenyves némi mediterrán hangulatot kelt, annak érdekében azonban, hogy a növényzet megőrizhesse élőhelyét, fontos, hogy az ösvényt ne hagyjuk el.

Pátyi Szent II. János Pál-templom

Kezdetben Torbágy filiája, 1936-ban önállósuló lelkészség; 1971-től plébánia. 1778-1780 közt épült temploma a második világháborúban rommá lett, így a kultúrházat alakították át Szent Imre-kápolnává. Az egyházközség 2005-ben kezdett új templom építésbe. A közösség 2013-ban birtokba vette a templomot.
2019. 04.28-án Spányi Antal püspök felszentelte a templomot.

Pátyi Református templom

A templom története

"A település református egyháza már a 17. század elején fennállott. Papjai névsorát 1626-ig tudja visszavezetni. Az egyház legrégibb fölszerelési tárgya egy 1668-ban készült komáromi kehely, míg anyakönyve 1734-től ismert.
A vonatkozó szakirodalmak alapján (Pest megye műemlékei Budapest 1958. T. 603. p.) feltételezhető, hogy a településnek már a 17. század elején lehetett kőből és téglából épült, festett táblás mennyezetű templomépülete. Valószínű, hogy e templomépület leromlott állaga indokolta az 1775. november 20-án kelt királyi rendeletet, amely a többségben lévő reformátusoknak ítélte a katolikus templom épületét. A helyi gyülekezet azonban új templom építését határozta el. A szájhagyomány szerint küldöttség utazott a kancellárhoz engedélyért. Amikor az elöljáróság anyagi okokra hivatkozva próbálta meghiúsítani az építési tervet, a küldöttek egy kalap összegyűjtött aranyat öntöttek az asztalra, bizonyítva, hogy az építkezés várható költsége együtt van. Az engedélyt megkapták, és az építendő templomhoz - költségvetéssel együtt - három terv is készült. (mindhárom az Országos Levéltárba került) A tervek közül a Hacker komarói ácsmester és tervező által aláírt azonosítható leginkább a mai épülettel. Az építkezés 1783-ra fejeződhetett be. A torony 1802-ben egy villámcsapás után kapott csak rézborítást. Az egyszerű, későbarokk templom monumentalitásával ma is meghatározza a faluképet."
(Idézet az 1986-ban kiadott Páty könyvből)

A templom felújítása az 1990-es évek vége óta tart. Jelenleg az épület nagyrészt megújult, az orgona teljes felújítását is elvégezték, így sok év után újra teljes szépségében szól a hangszer.

Római katolikus temető kápolna  

Páty nyugati szélén, a magasan fekvő temetőben áll a település egyik legértékesebb építészeti emléke, a copf stílusu római katolikus templom. A katolikusok a XVIII. század közepére kissebségbe kerültek Pátyon: így régi templomukat egy 1774. november 20.-án kelt királyi rendelet hatására kénytelenek voltak átengedni a többségben lévő kálvinista gyülekezetnek. A hithű katolikusok nem nyugodtak bele templomuk elvesztésébe, ezért négy esztendővel később egy teljesen új templom építésébe kezdtek, amely 1780-ra készült el.

Széchenyi István tér

A Széchenyi szobor egy többfunkciós park végében található, ami egyben rendezvény-helyszín és játszótér is. A szobrot Józsa Lajos készítette 2000-ben. „A "Nagy magyar" láthatóan nyugodtan várja, hogy a hallgatóság elfoglalja helyét. Mondandója még tekercsbe van hajtva és támaszkodik a pulpitusra.” A március 15-i ünnepségek keretében meg szokták koszorúzni, és kokárdával ékesíteni az emlékművet.

Világháborús emlékmű

Páty I. világháborúban elesett hőseinek állít emléket a szobor, amelyet 1989-ben kiegészítettek a II. világháború pátyi áldozatainak az emléktábláival is.

A szobor egy erősen sérült ágyúcső mellett álló katonát ábrázol. Alatta csonka gúla formájú mészkő talapzat, melyen a koronás magyar címer található, rajta egy törött kardot tartó turulmadárral.

Az emlékművet 2008-ban felújították, ekkor lekerült róla a bronzszobrokat jellemző patina.

Alkotója Keviczky Hugó, 1920-as évek.

Királyi pár szobor

Főkút-forrás és Pátyi fenyves

 A Páty és Biatorbágy között fekvő dombos vidék nagyon kellemes kirándulóhely, ez a Főkúti parkerdő, ahová bármilyen évszakban érdemes ellátogatni. Van egy felhagyott kőfejtő is, ahová fából készült lépcsőn lehet lemenni, és odalent egy kellemes turista pihenőt találunk. A közelben felfedezhető a Pátyi pincesor is. A kedvelt pátyi kirándulóhelynek számító pihenőerdőnél – melyet a helyiek csak Fenyvesként emlegetnek -, találjuk a 2001-ben létesített Fő-kúti fenyves tanösvényt. Megközelíteni a zöld négyzettel jelzett turistaúton tudjátok a Fő-kúti parkerdő parkolójából indulva. Az 1940-es években telepített erdőben futó tanösvény nemcsak a fekete fenyőről és fenyvesekről szolgál hasznos tudnivalókkal, de bemutat többek között egy hasadékbarlangot is. A korláttal védett tanösvény hangulatos piknikezésre és a Fő-kúti forrás felkeresésére is lehetőséget ad.

Hagyományok Háza

Páty község legjellegzetesebb házai a régi egyutcás falu egymással szemben álló épületsorai voltak.
Ma ezek az épületek a Kossuth Lajos utca mentén találhatók. A régi, még a mai kornak nem átalakított épületek is csak hellyel, közzel tartalmaznak már csak a népi építészet stílusjegyeit. De ha régebbi és az újabb átalakítások, modernizálások mögé tudunk nézni, nagyon hamar megtaláljuk a falu jellegzetes, még megmaradt építészeti stílusjegyeit, fő jellemzőit. Ilyen épületet találunk a Kossuth Lajos u 36.sz. alatt is.
Az épület első ránézésre egy 1960-as évekbeli átalakítás nyomait tükrözi, de a múltja sokkal távolabbra helyezendő. Az épület megtalálható az első-második osztrák katonai felmérések térképein, de pontosabban látható az 1800-as évek kataszteri nyilvántartásában is. Ilyen legkorábbi térkép pld. egy 1865-ös térkép, ahol az épület megléte pontosan dokumentálva van a 192, és a 197. sorszámmal.
Akkoriban a házak nem illeszkedtek egymással pontosan az utcafronthoz, a telkek keskenyek, az elaprózódások miatt, két ház közt szinte csak a szekér fért el a nagykapuval, jobb esetben egy díszesebb kőoszlopos kiskapuval ellátva.

A házak zöme hosszú ház volt, a szóban forgó épület zömmel kőből és téglából épült, de található benne vályogtégla is. Az épület nyeregtetős, valószínűleg az 1950-60-es években kapott palaborítást, padlásszellőzőkkel egyetemben, addig a jellemző a nádtető volt. Az épület fagerendás, deszkázott mennyezettel rendelkezik, oldalfalai meszeltek voltak kívül-belül. A szocreál elegancia megkívánta homlokzati és az épület hátsó oldali vörös murvaszínezés, valószínűleg a tartósságot akarta jellemezni. Ugyancsak erre az időre datálható az utca homlokzati nyílászáró kicserélése un.” gerébtokozatú”, háromszárnyú, redőnyös ablakra. A homlokzati oldalon kőciklop lábazat található, mely az épület teljes szélességében végig vonul. Talán a legnagyobb stílustalanítás ez után következett be, amikor az épület udvari oldala mentén húzódó tornác egy részének beépítése dísztéglás falazással, és kétszárnyú nagyméretű ablakok, mindegy veranda megoldással talán a teret belülről komfortossá tette, viszont az épület elvesztette teljesen a stílusjegyeit. A több mint 15m hosszú épület végében, a régi időkben egy hasonló méretű istálló és pajta volt elhelyezve, párhuzamosan a szomszéd telek és épület mellett, mely az 1900-as évek második felében lebontásra kerültek. Az udvari kút megmaradt, a magas talajvízállások miatt, csak öntözésre használható víz található benne.

Közösségi Ház

A tiszttartói lakot a Budajenőn székelő skót bencések építették 1820 körül.
Az épületben található a helytörténeti gyűjtemény is.