Zsámbék medence

Az 1739-es év elején pusztító pestisjárványnak Zsámbékon 828 áldozata volt. A Zichy család az elhaltak emlékére az Angyal-árok partján 1740-ben szép fogadalmi kápolnát emeltetett. Az egyhajós, téglalap alaprajzú kápolna félköríves záródású szentéllyel barokk stílusban épült.

A szerzetesek és a remeték életmódjukat az angyali életnek nevezték, nagy valószínűséggel innen ered az „Angyal-árok” név. Már a kuruc időkben is él itt egy remete, aki szintén pestisjárvány áldozata lett, mint Mária Jozefa – Zichy Miklós egyetlen leánya. A főúr, hálából a fekete halál megszűnésekor, Paolai Szent Ferencnek – a Legkisebb Testvérek Rendjének, azaz a Paulárusok rendjének alapítójának – tiszteletére ajánlotta e fogadalmi kápolnát.

A II. Világháború idején az épület súlyosan károsodott és a vízmosás által alámosott löszfalat már az összeomlás veszélye fenyegette, amikor az 1982-as évek elején az akkor alakult Műemlékbarát Egyesület kezdeményezésére visszakerült a műemlékjegyzékbe. Helyi összefogással, valamint az OMF segítségével sikerült megmenteni és helyreállítani. A homlokzati díszítések és a faragott kő kapuzat helyreállítása Melocco Miklós segítségével történt meg,