
A Sándor-udvart hivatalos elnevezéséig csak Négyszögnek hívták a helyiek.
A 19. századi adatok szerint 388 cseléd volt Herceghalomban. Otthonaik négyszög alakban helyezkedtek el: a nyolc lakásban négy–négy család élt. A házsorok végén csőszök, béresgazdák, pajtamesterek laktak. Közös konyha állt a családok rendelkezésére: a négy sarokban téglából rakott tűzhely volt, középen egy kemence, ahol a kenyeret sütötték. Ebből a közös konyhából nyíltak a szobák, ahol szintén volt egy rakott tűzhely. Egy szobában általában két generáció lakott.
A Négyszög magtár felőli részén élt az intéző, az ő lakása volt az egyetlen padlós ház.
Az udvarban egy kút látta el a családokat ivóvízzel, a Négyszögön kívül pedig egy másik kút állt, amelynek a vizét mosásra használták. Az intézői lakásból lett később a gazdaság első irodaháza, a többiből szolgálati lakásokat alakítottak ki. 1954-ben vezették be a villanyt, 1968-tól a vizet, a további közművesítés csak a rendszerváltás után valósult meg.
1989-ben az udvar közepére állították fel a garázsokat, ugyanis nem volt tárolóhely a fűtőanyagnak, illetve az autóknak.
A lakásokat 1990–91 ben vásárolhatták meg az ott élők.
Cím: 2053 Herceghalom, Sándor udvar
GPS: 47.502747, 18.753064
Az 1732-ben a szélvihar emlékére épült kápolnát az ipari park kialakításakor, 2002-ben jelentősen átépítették.
BővebbenA Völgyi-dűlő és a Temetői-dűlő között található Árvay Zoltán hadnagy és bajtársai sírja.
BővebbenHerceghalom egyedi karakterét és jellegzetességét műemlékei mellett a csaknem két kilométer hosszú, vadgesztenye-matuzsálemekből...
BővebbenA Kútvölgy 5. szám alatt helyi védettséget élvező pincék sorakoznak. Az Aligvárom pincesorán és a híres Patkó csárda környékén...
Bővebben