Műemlékek

Zsámbéki-medence Idegenforgalmi Egyesület

Keress és láss!

Romtemplom - Zsámbék

Értékelés:
(0 szavazat)
  • Település: Zsámbék
  • Cím: Corvin János u. 1.
  • GPS: 47.549408, 18.714746

Zsámbék legjelentősebb nevezetessége az egykori premontrei monostor romja, mely egyben az ország kiemelt műemléke is. A XIII. századbeli magyarországi építészet egyik legszebb, egyszerűségében is monumentális alkotása. Méltó tagja legszebb románkori emlékeinknek, a lébényi és a jáki templomoknak.

A romjaiban is fenséges bazilikát a premontrei szerzetesek építették az 1200-as évek közepe táján. Az 1773-as földrengés félig lerombolta, azóta nem építették újjá. A Kőtár állandó kiállítása felidézi a templom és a régi korok emlékét. Tetejéről páratlan kilátás nyílik a Zsámbéki-medencére.

A domb - amire a Romtemplom épült – tengerszint feletti magassága 200 méter. A Zsámbéki Medence bármely pontjáról érkezik az idelátogató, elsőként a Romtemplomot pillantja meg. Ezen a helyen már 1030-ban Szent István törvényének megfelelően állt egy falusi templom. Erre az egykori egyhajós falusi templomra épült a XIII. században a késő román – kora gótikus stílusú, háromhajós bazilika, majd a hozzá tartozó 4000 m2 nagyságú kolostor, mely romjaiban is fenséges látványt nyújt. A 38 méter hosszú és 24 méter széles templom késő román stílusban épült, megtalálhatók rajta az építtetésének idején jelentkező új irányzatnak, a gótikának a sajátosságai is. Román jellegét elsősorban a külső formái mutatják, míg a gótika főleg a belső kőfaragásokban jelentkezik. A templom növényi díszítő elemei a liliom, a háromkaréjos lóhere, és a szőlő. A figurális díszítő eleme a sárkány, de emberlakos ábrázolás is található: a köpenyében ülő szerzetes.

A három hajós bazilika építésének krónikája nem maradt ránk. A francia eredetű családok feltehetően 1100 táján telepedhettek le Zsámbékon. Könyves Kálmán királyunk kora ez, akinek első felesége a szicíliai normann fejedelem lánya 1097-ben fényes francia kísérettel érkezett Magyarországra. Feltehető, hogy kíséretének tagja volt az Aynard nemzettség őse, aki itt kapott birtokot. Egykori okmányok alapján annyi bizonyos, hogy az Aynard nembeli Smaragd comes (ispán) 1220 körül a francia alapítású premontrei szerzetesrendnek adományozta zsámbéki birtokának egy részét és Keresztelő Szent János tiszteletére családi, nemzetségi monostort alapított. A premontrei rend működtette a templomot és a monostort a XV. századig. 1475-ben Mátyás király –a pápa engedélyével- a pálos rendnek adta át. A pálosok újjáépítették a monostort, felhúzták a nyugati szárnyat, gótikus stílusban megújították a kerengőt. A templom északi tornyát és a nyugati oromfal rózsaablakát is gótikus stílusban formálták át. A déli kapu elé előcsarnokot emeltek, melyet csillagboltozattal fedtek le. Buda 1541-es eleste után Zsámbékon is a török lett az úr egészen a XVII. század végéig.

A templomot történelme során több pusztítás, csapás érte. A tatár 1242-ben felgyújtotta, ezt igazolja a körablak mellett megtalált tatár nyílvessző hegye, a törökök várként használták, ekkor sérült meg a két torony között lévő rózsaablak. A templom tragédiáját viszont természeti katasztrófa, az 1763-ban bekövetkezett földrengés okozta, mely a Richter skála szerint 6,3-as erősségű, epicentruma Komáromban volt. Ezt Magyarország legnagyobb földrengéseként jegyzi a krónika. Az elkövetkezendő majd 110 évben – a magyarországi műemlékvédelem megalakulásáig (1872.) - a templomot és a kolostort az itt élők kőbányának tekintették és ebből építették újjá Zsámbékot.

A törökök kiűzése után a szinte elnéptelenedett falu a Zichy családé lett. Új lakosság érkezett 1710. és 1760. között Németország négy tartományából és Galíciából. A földrengésig két járvány pusztított: pestis és kolera. Annak érdekében, hogy az itt élő családok életkörülményei javuljanak, -akik addig földbevájt pincékben laktak- kő alapú vályogházakat építettek, a kolostor és a templom köveiből.

1889-ben Möller István építészt bízta meg a Műemlékek Országos Bizottmánya a romok konzerválásával. A Templom statikai megerősítéseként a téglát alkalmazta, jelezve ezzel, hogy az épületen mi a régi és mi az új építés. Möller István itt elvégzett munkáját a mai napig példaértékűnek tekintik a szakemberek. A Velencei Charta alapelveit 70 évvel előzte meg a Romtemplomon elvégzett konzerválással. Ennek a munkának az emlékére 1989-ben készült el a Kőtár tetején látható imazsámoly, mely Melocco Miklós munkája. Az 1934-1939 közötti években tárta fel Lux Kálmán és Lux Géza a templom melletti kolostor falait. A középkori kolostor késő román stílusú ebédlőjéből -mely egy dongaboltozatos pince lőrés-szerű ablakokkal- alakították ki a mai kiállítóhelyet, a Kőtárat. A Kőtártól nyugatra húzódik egy pincerendszer, melynek egy részét a középkorban élelmiszer tárolására, az oldalágait pedig bor temperálására használták.

A templomot 1963-ban villámcsapás érte, az ép torony csúcsa megsérült. Ezután épült ki a villámhárító rendszer, valamint ekkor készült el a templom keleti oldalán a műkő kiegészítés. 1986-ban ismét állagmegőrzési munka kezdődött, melyet régészeti kutatás előzött meg. Dr. Valter Ilona régész vezetésével 463 sírt tártak fel. A templombelsőben az alapító Aynard nemzetség sírjait találták, a kerengő belső udvarában a szerzeteseket, a templom körül pedig falusi temetőt találtak. A kőtárban a templom történetét, az első állagmegőrzési munkát, a régészeti kutatások eredményét bemutató kiállítás, valamint XIII. és XV. századból származó faragott kövek gyűjteménye – közel 300 db – látható. Az utolsó állagmegőrző építész az ásatásokat követően 1992-2000-ig Seidmayer János volt. Tervei alapján a templom főhajójának megerősítése, külső csigalépcsőház felépítése, támpillérek és támívek megerősítése megtörtént. Az állagmegőrzéshez szükséges anyagi forrás a továbbiakban nem állt rendelkezésre, emiatt a munkák félbemaradtak. 2003-ban az Önkormányzat (Horváth Gellértné polgármester, Nagy Lajos képviselő és Tafferner Antal tárlatvezető) kezdeményezésére és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (Klaniczay Péter vezető felügyelő és Deák Zoltán építész) feltételeinek és előírásainak megfelelően ismét látogathatóvá vált a műemlék-együttes.

A Romtemplom felszentelt szakrális hely, ezért területén csak esküvők, keresztelők és szentmisék tarthatók.

Belépőjegy árak

  • Felnőtt: 700,-Ft/fő
  • Diák, nyugdíjas: 400,-Ft/fő
  • Csoport (10 fő felett): 400,-Ft/fő
  • Csoport (10 fő felett, diák, nyugdíjas): 300,-Ft/fő
  • Családi belépő: (2 felnőtt + 2 gyerek) 1.400,-Ft
  • Támogatói jegy: 100,- 200,- 300,- 500,-Ft
  • Idegenvezetés 4.000,-Ft

Nyitvatartás

  • április 1. és október 31. között hétfő kivételével naponta 10-18 óra között
  • november 1. és március 31. között hétfő kivételével 10-16 óra között

Megjelent: 286 alkalommal
Tovább a kategóriában: Napórás Iskola - Zsámbék »

Új hozzászólás

A csillaggal (*) jelölt mezők kitöltése kötelező. A HTML kódok használata nem engedélyezett.